Rengeteg víz van a Holdon?

A Holdon sok a víz, de nagy mélységben található.

Erre a következtetésre jutottak az indiai Csandrajan-űrszondáról érkező adatok alapján. A kutatók szerint az elkövetkezendő, így a pilótairányítású missziók tervezésénél ezt a tényt figyelembe kell venni.

ACsandrajan-1 2009 óta küld jelzéseket a Hold körüli röppályáról. Később hirtelen megszakadt vele a kapcsolat, de az addig összegyűlt információk feldolgozása továbbra is folyik. Nemrégiben derült ki, hogy a Bullialdus kráter, amely fölött elrepült a szonda, tartalmaz vizet. A víz létét néhány évvel ezelőtt megerősítették más, egyebek között orosz műszerek segítségével is. De akkor a sarki körzetekről volt szó, ahol a napszél kapcsán keletkezik jég a kráterekben. A Bullialdus viszont az egyenlítőhöz van közel. Ráadásul csak a központjában, a magmás kőzeteknél voltak vízre utaló nyomok. A Csandrajan-1 észlelte az úgynevezett hidroxilcsoport spektrumát (itt egy oxigénatom kapcsolódik kovalens kötéssel egy hidrogénatomhoz). De csak a magmás vízben és nagy mélységben fordul elő.

Az új adatok minden bizonnyal megváltoztatják elképzelésünket arról, hogyan is jött létre égi társunk. Ugyanakkor nem állítható, hogy a Holdon mindenütt van víz, hiszen kevés a statisztika, az adatok egy kráterre vonatkoznak. Meg kell vizsgálni a többi krátert is, izotópos elemzéssel pontosítani, milyen ott a víz. Erre alkalmas lehet a holdjáró vagy olyan állomás, amelyet felszerelnek analizátorral és több tíz méter fúrására alkalmas berendezéssel. Az sem biztos, hogy könnyű lesz kinyerni a vizet – mondja Vlagyiszlav Tretyjakov, az orosz Űrkutatási Intézet munkatársa.

„Kevés a valószerűsége annak, hogy a víz folyékony állapotban legyen. Valószínűleg olyan állapotban van, ahogyan az ásványokban. Mint a cementben, amelyhez vizet hozzáadva betont kapunk. Ahhoz, hogy a betonból visszanyerjük a vizet, erősen fel kell melegítenünk. Ott is: ha kötött a víz, akkor nehéz lesz kinyerni.”

Vlagyiszlav Tretyjakov arra is felhívta a figyelmet, hogy maga a kráter több millió éve jött létre. Így a kőzetekkel felszínre jutó víz nemigen maradt meg. Helyét másik, az üstökösök becsapódásából származó víz foglalhatja el.

A kapott adatokat gondosan kell ellenőrizni a Hold egész felszínének viszonylatában. A legjobb, ha artézi kúthoz hasonló fúrásokat végeznek. Itt első lépés lehet az az orosz – európai kísérlet, amelyet most készítenek elő azzal a céllal, hogy a Holdon többméteres fúrást hajtsanak végre.