Orvosi titkok

Az állam évente többmilliárd hrivnyát különít el a súlyos betegek gyógyszereire. Azonban az orvosi rendelőkben az ingyenes gyógyszerek ismét pénzzé alakulnak át, s a doktori köpenyek zsebeibe vándorolnak – írja összeállításában a Korreszpondent.

A hetilap által megszólaltatott, magát megnevezni nem kívánó kijevi lakos gyomorrákban szenvedő édesanyját a saját költségén gyógyíttatta. Negyvenezer hrivnyát költött a kemoterápiához szükséges készítményekre és „hálája kifejezésére” a fővárosi onkológiai központ orvosainak. „Édesanyám maga is egészségügyi dolgozó volt, s a kórházban, ahol dolgozott, legalább egy kevés gyógyszer akadt, míg itt [az onkológiai központban] semmi sem volt – emlékszik vissza. – Még a műtéthez is tetőtől talpig fel kellett öltöztetni az egészségügyi személyzetet – a köpenytől egészen a szájmaszkig.”

Csak miután édesanyja meghalt, tudta meg a lap interjúalanya, hogy a kórház legalább 8 ezer hrivnya gyógyszert bocsáthatott volna beteg édesanyja rendelkezésére.

A dnyepropetrovszi Aljona 14 éves rákbeteg lányának gyógykezelésére 300 ezer hrivnyát fordított. „Igen, kaptunk valamiféle ingyen gyógyszereket, de annyira kevés volt belőle! – meséli Aljona. – Vagyis a beteg gyermek gyógyítása tulajdonképpen a szülőre hárul”.

Míg a dnyepropetrovszki kislány legalább valamennyi, néhány ezer hrivnya értékű ingyen gyógyszerben részesült, Dmitrij, egy gyógyászati eszközök értékesítésével foglalkozó cég helyettes vezetője teljességgel saját költségén gyógykezelteti magát. A kórral való küzdelem öt éve alatt tekintélyes összeget költött gyógyszerekre. Így a legutóbbi két kemoterápiás kezelés 10 ezer hrivnyájába került, ami nem tartalmazza a három műtét költségeit. A vállalatvezető hozzátette: ő megengedheti magának ezt a gyógykezelést, ám az évek során sem ő, sem betegtársai, akikkel megismerkedett, még csak nem is hallottak az onkológiai központban az állam által biztosított készítményekről.

Az állam évente tekintélyes összeget különít el súlyosan beteg polgártársaink kezelésére. Például a felnőtt onkológiai betegek számára 2013-ban 230 millió hrivnya járt, a gyerekekre pedig 216 millió. A HIV-fertőzöttekre még több jut: 305,5 millió hrivnya, a tébécésekre 175,8 millió, és végül a hemofíliásokra 63,6 millió hrivnya. Mi több, e költségvetési tételek finanszírozása évről évre nő. Idén a növekedés 14 százalék volt, s a kiutalt összeg elérte a 2,1 milliárd hrivnyát. Ám az ingyenes gyógyszertámogatás létezését a súlyos betegek többsége nem is gyanítja – állítja Olga Sztefanisina, a JUKAB betegszervezet ügyvezető igazgatója.

Az orvosok szándékosan hallgatnak az ingyenes gyógyszerekről, a hozzáférhető információs források pedig nem tesznek említést erről – mutatnak rá a szakértők a Korreszpondent szerint. Hozzáteszik: kitalálni sem lehetne kedvezőbb körülményeket a tömeges visszaélésekhez.

Az ingyenes gyógyszerekkel való ügyeskedés az onkológiában a legelterjedtebb, ahol a gyógyítás a legköltségesebb – mutatnak rá az egészségügyben járatos emberek. Ilyenkor csupán egyetlen kemoterápiás kurzus gyógyszereinek ára 6000 hrivnyánál kezdődik.

„Ismerünk eseteket, amikor a gyógyszereket felírták a betegeknek, majd továbbértékesítették a patikákban – mondja a JUKAB vezetője. – Az is előfordul, hogy a beteg felkeresi az orvost, az pedig egészen véletlenül rábukkan a szekrényében a szükséges gyógyszerre [amely ingyen járna a betegnek], s teljes áron eladja neki azt.”

Az orvosok határozottan tiltakoznak az ilyen vádak ellen. „A heti konferencián kórházunkban elhangzik, rendelkezünk-e ezzel vagy azzal a gyógyszerrel vagy sem – biztosít Olekszandr Kljuszov, a kijevi onkológiai központ főorvosa. – Vagyis az egész személyzet rendelkezik az információval, s természetesen tájékoztatja erről a pácienseket.” Az orvos (akinek a nyakán vastag aranylánc csillog, az asztalán pedig új iPhone készülék hever – mutat rá a Korreszpondent újságírója) határozottan állította, hogy az általa vezetett egészségügyi intézményben minden gyógyszer ingyenes: idén az állam az intézménynek körülbelül 10,2 millió hrivnyáért vásárolt gyógyszereket. „Ezek a gyógyszerek a felnőtt onkológián a szükséglet 30 százalékát, a gyermekonkológián pedig a 95 százalékát fedezik – állítja a főorvos. – Ezért természetesen a felnőtt pácienseknek be kell szerezniük a hiányzó gyógyszereket”.

A másik jelentős ukrán onkológiai intézményben, a Rák Intézetben , Inna Ljaljka főorvos szavai szerint a páciensek 95 százaléka el van látva gyógyszerekkel. Az utóbbi öt évben 80 százalékkal nőtt a finanszírozás, és elérte a 40 millió hrivnyát. Ljaljka is azt állítja, hogy intézetükben nem történt visszaélés az ingyenes gyógyszerekkel.

A Korreszpondent írása ugyanakkor számos olyan esetet említ, amikor az ingyenes gyógyszerekkel visszaélőket sikerült leleplezni. A szakemberek egyetértenek azzal, hogy valóban katasztrofálisan kevés az onkológiai betegek gyógyítására elkülönített pénz. De az orvosok, az egészségügyi intézmények alkalmazottai nemegyszer még ezeknek az állami pénzen beszerzett készítményeknek egy részét is pénzért adják tovább a betegeknek – írja a hetilap. Sztefanisina szerint nehéz tetten érni azokat, akik rejtegetik és továbbadják a kincstári gyógykészítményeket, hiszen egy egész hálózatokról van szó, amelyben főorvosok és minisztériumi hivatalnokok is érintettek lehetnek.

Egyedül az egészségügyi minisztérium honlapján bukkanhatunk némi tájékoztatásra az ingyenes gyógyszerekről, ám ott csak a gyógykészítmények megnevezése és a beszerzett mennyiség van feltüntetve. A tárca hallgat arról, hogy mely intézmények és milyen mennyiségben kaptak ezekből a készítményekből.

Az is előfordul, hogy a gyógyszerek eleve nem jutnak el a kórházakig – állítja Sztefanisina. Látszólag átutalják a pénzt a készítmény beszerzésére, de az összeg a hivatalnokok zsebében marad – magyarázza. Miután a JUKAB aktivistái tüntetést szerveztek a szaktárca épülete előtt, legalább annyit sikerült elérni, hogy a minisztérium rendeleti úton kötelezte az egészségügyi szakintézményeket, hogy internetes oldalukon közöljék a rendelkezésükre álló ingyenes gyógyszerek listáját. A jogvédők félmegoldásnak tartják az intézkedést, egyebek mellett azért is, hiszen az országban távolról sem mindenkinek van még hozzáférése az internethez. Hozzáteszik: a baj magával a rendszerrel van, világviszonylatban is ritka, hogy jól működjék az olyan gyógyszertámogatási szisztéma, amelyben közvetlenül az állam finanszírozza a gyógyszerek beszerzését.

Korreszpondent/Kárpátalja hetilap