Recesszióban az ukrán gazdaság

Egy ország gazdaságát több tényező befolyásolja. Ugyanakkor a gazdasági növekedés vagy éppen csökkenés az ország lakosságát közvetlenül érinti.

Ukrajna jövője Oroszországon és az IMF-en múlhat – mondja a Gazdasági Rádió egyik interjújában Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. A gazdaság éves szinten az első félévben több mint egy százalékkal zsugorodott, amit csak nehezített az oroszokkal kialakult gázár körüli vita. Az ukrán gazdaság már több mint egy éve recesszióban van. Komoly visszaesések tapasztalhatók többek között az exportcikkek terén is. Vagyis igazából Ukrajna nem heverte ki a 2008-2009-es válságot.

A költségvetési deficit növekedése leállt – állítja a szakember. Ennek két oka van. Az egyik és elsődleges a megnövekedett gázár. Ismeretes, hogy 2009-ben volt egy orosz-ukrán gázháború, melynek eredményeképpen megszüntették a korábban jellemző posztszovjet gázárrendszert orosz-ukrán viszonylatban, mely addig nagyon előnyös és alacsony gázárakat biztosított Ukrajnának. Ezt a folyamatot azonban nem követték a belső árak, hiszen a lakosság ugyanolyan áron kapja ma is a gázt, mint azelőtt. Egy másik fontos pontra is kitér a szakember, mégpedig az acélárak világpiaci gyengülésére. Európában az utóbbi időben zsugorodott az acélpiac, a túlkínálat erősödött, az árak pedig csökkentek. Az érintett országok alól Ukrajna sem kivétel, ahol az exportnak körülbelül a 2/3-át az acél termékek adják. Az ágazat versenyképességének csökkenése rányomta bélyegét az ország gazdaságára.

Az ukrán gazdaságot tekintve nem sok jóra számíthatunk. A recesszió mögött strukturális okok vannak, ami kevés reményt ad a helyzet jövőbeni javulására.

A rádióban elhangzott beszélgetés során felvetődött a kérdés, hogy az ukrán kormány vajon mi módon próbálta orvosolni a problémát. Hiszen a pénzügyi válság a hrivnya-dollár árfolyam kedvezőtlen alakulásában is megmutatkozott. Ezt a lakosok is megérezték. A szakember szerint a kormány megszorító intézkedéseket próbált foganatosítani. Attól kezdve, hogy 2012 végén leállt a gazdasági növekedés és kezdett elúszni a költségvetés, tulajdonképpen befagyasztották a költségvetési kiadásokat, illetve mesterségesen próbálják a hrivnya árfolyamát magasan tartani. Látható azonban, hogy a jelenlegi politikának a lehetőségei nagyon korlátozottak, ami persze nem mehet így a végtelenségig. Jó példa erre a téli gázszezon, amely Ukrajna számára mindig nagy kihívás. Az ország idén erre nem igazán készült föl, ezért télen mindenképpen meg kell majd növelni a gázimportot. Azonban azt nem lehet tudni, hogyan, s mi módon fogja Ukrajna fedezni az árakat.

A jelenlegi gazdasági helyzetre két megoldás mutatkozik, s mindkettő külső segítséget takar – állítja a szakember. Az egyik lehetőség az, hogy kötnek egy alkut az oroszokkal a gázárakról, a másik variáns pedig a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás. Pedig korábban, a válság idején az IMF arányaiban a valaha volt legnagyobb hitelprogramját nyújtotta Ukrajnának: közel 16 milliárd dollárt kapott az ország, amely igen nagy összeg. Ez mutatja az ország politikai jelentőségét. Azonban ez a hitelprogram befagyott, s 2012 végén le is járt. De soha nem mondta egyik fél sem, hogy ne lehetne újraindítani. A szakember szerint ez egy jó megoldás lehet. Jelenleg ez a két út van az ukrán elit előtt, melyek közül egyiket, vagy mindkettőt választania kell.

A külső segítség szükségességét szorgalmazza az a helyzet is, hogy a költségvetési deficitet tavaly 3 % körülire ígérték, s ehhez képest meghaladta az 5 %-ot. Idén sem várható jobb. A jelenlegi tényállás szerint az ukrán államnak szembe kell néznie a már meglévő IMF hitellel, melynek jelentős hányadát ezekben az években kell visszafizetnie. Erre azonban nincs elegendő devizatartaléka.

Olyan ez, mint egy ördögi kör, melyből kimászni szinte lehetetlen, vagy legalábbis nagy erőfeszítéseket és megszorításokat igényel. S egy újabb hitellel csak nehezítenek a helyzeten. Ismeretes, hogy Ukrajna elnökválasztás előtt áll. Ez időszakban talán az idei év lett volna a legalkalmasabb az ország számára, hogy meghúzza a nadrágszíjat, mivel az elkövetkezőkben a kampányra kell készülnie. Azonban egy IMF-fel való megállapodás erre nem teremt lehetőséget. A szakember rávilágít, hogy a Nemzetközi Valutaalappal azért fagyott le az előző hitelprogram is, mert egy elnökválasztás után nem voltak hajlandók végrehajtani azokat a fájdalmas lépéseket, amelyeket meg kellett volna tenni. „Én kevés politikai indokot látok amellett, hogy most miért tennék meg, ha csak nincs nagy szükség rá” – vallja a szakértő. „Ehhez képest egy orosz gázár alku kedvezőbb lehetőségeket nyit, ami tulajdonképpen egy elnökválasztási kampányajándék lenne. A nagy kérdés azonban az, hogy vajon az oroszok hajlandóak lennének-e megállapodni az ukránokkal?„

Tehát az ukrán gazdaság recesszióban van. Létezik egyfajta közeledés az EU felé, de szükség lenne egy orosz-ukrán gázár alkura, amelyet nem biztos, hogy Oroszország megad. Emellett ott van a Nemzetközi Valutaalap, amely gazdaságilag valószínűleg stabilizálná az országot, de politikailag nem igen kedvezne a jelenlegi elnöknek.

Egyik megoldás sem tökéletes, és ebből a három irányból nehéz lesz választani úgy, hogy a 2015-ös választások után az Európához való közeledés függvényében az ukrán gazdaság se dőljön be.

Hogy ebből mit érez meg Kárpátalja? A megyei statisztikai főosztály felmérései szerint a kárpátaljaiak 58,5 százaléka a gazdasági helyzet további rosszabbodására számít, a jelenlegi kormány és a megyei hatóságok tevékenységétől további 40 százalékuk nem várja el anyagi-szociális helyzetének lényeges javulását. Ez pedig annyit jelent, hogy összességében Kárpátalja lakosságának 98,5 százaléka (!) elégedetlen a kormány és a helyi hatóságok tevékenységével!