Felavatták a Feszty panoráma-kilátót

Több mint száz évvel ezelőtt, 1891-ben Feszty Árpád magyar festőművész a szó szoros értelmében óriási tervekkel tért haza párizsi útjáról.

A fények városában megtekintette Detaille és Neuville körképét a napóleoni csatáról, s a monumentális alkotás olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy elhatározta, ő is fest egy hasonlót. Számos téma szerepelt az elképzelésiben, többek között a bibliai özönvíz története. Apósa, Jókai Mór azonban rábeszélte vejét, hogy fesse meg inkább a magyarok honfoglalását a Kárpát-medencében. Így lett a kép témája és címe: A magyarok bejövetele.
A 120 m hosszú, 15 m magas és 38 m átmérőjű, több mint 2000 alakot ábrázoló alkotás 1892 és 1894 között készült el.
Feszty és festőtársai a körkép témájának tanulmányozására 1892-ben elutaztak Munkácsra, és vázlatokat készítettek a környező hegyekről. Sokáig az a tévhit élt az utókorban, hogy a körképen látható táj a Vereckei-hágó vidékének panorámája.
A megfestett körkép először Budapestre került, ahol a bemutatására felépítették a Rotundának nevezett épületet. A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. 1909-ben vitték vissza Budapestre. Amikor a Rotundát lebontották, hogy a helyén felépítsék a Szépművészeti Múzeumot, a körképet egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe helyezték el.
A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is károkat szenvedett. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.
Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren, s ezen belül egy körképcsarnok megépítésre is sor került a körkép számára. További 25 évre volt szükség, hogy a képet restaurálják, s az elnyerje méltó helyét.
S innen kezdődik a mi történetünk…

Popovics Béla munkácsi tanár és helytörténész 1996-ban Ópusztaszeren járt, s felfedezte a körképen látható táj és a munkácsi panoráma közötti hasonlóságot. Néhány évvel később egy leporellót kapott az egyik tanítványától, s ezzel a kezében elindult a Munkács környéki hegyekbe, hogy megkeresse azt a helyet, ahol a festők a kép vázlatait készítették.
2004 nyarán talált rá a helytörténész arra a pontra – a kenderesi kilátóra –, ahonnan ugyanaz a panoráma tárult a szeme elé, mint a körkép előtt állva: a Zsornyó kettős csúcsa, a Csernek-hegy, Lovácska, a Beregszász környéki dombok, a Borzsa-havasok…
Idővel barátait és cserkésztársait is elvitte erre a helyre, s egyre inkább körvonalazódott egy terv, hogy állítsanak emlékművet a kép és festői tiszteletére a kilátónál.

Az ügy támogatókra talált a KMKSZ Munkácsi Járási Szervezeténél Gulácsy Géza elnök személyében, valamint Magyarországon. Az emlékhely terveit Gallov József építész készítette el, a munkálatokat Bugra Attila irányította. Nagy segítséget jelentett a Kölcsényi Nagyközségi Tanács (Kenderes község közigazgatásilag Kölcsényhez tartozik – a szerk.) és a Munkácsi 1. sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat támogatása az engedélyek és a munkálatok terén.
Ennek eredményeképpen készült el a bazaltból megalkotott emlékmű, melynek belső oldalára Feszty Árpád körképét gravírozták.
Az emlékhely megáldását 2013. szeptember 21-én tartották, melyet a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség és a Bodnár Gergely Jótékonysági Alapítvány szervezésében egy emlékkonferencia előzött meg a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Iskolában Munkácson. A rendezvényt Paulovics Tamás, a szentesi Krúdy Gyula Baráti Kör vezetője nyitotta meg Juhász Miklós Testamentum című versével. Ezután dr. Csatáry György történész, a Rákóczi-főiskola tanára tartott előadást Munkács honfoglalási emlékei címmel, majd dr. Kiss Róbert, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Park igazgatási vezetője ismertette a Feszty-körkép történetét és ópusztaszeri kiállítását.

A továbbiakban Popovics Béla helytörténész mondta el élményeit a körképről, illetve a vázlatkészítés helyének megtalálásáról.
Az előadók között szerepelt Matl Péter szobrászművész is, aki az Ópusztaszeren felállított alkotását, a Nemzeti Összetartozás Emlékművét mutatta be, illetve Gallov József építész, aki a Feszty panoráma-kilátót tervezte.
A konferencia zárásaként a szentesi Krúdy Gyula Baráti Kör nevében dr. Gubcsi Lajos adott át Ex Libris-díjat a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolának és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának.
Az Ex Libris-díjat dr. Gubcsi Lajos alapította 2009-ben, azzal a céllal, hogy évente 25 díjat adományozzon az előttünk álló negyedszázadban. 2009 és 2033 között összesen 625 Ex Libris-díjat kíván kiosztani.
„Mindenkinek, aki a magyar nemzet múltját, jelenét, jövőjét a vállán hordozza, értékeket képvisel, legyen szó oktatásról, kultúráról, tudományról vagy közéletről, szeretnénk kifejezni megbecsülésünket” – fogalmazott a díjat megálmodó dr. Gubcsi Lajos.
A felemelő pillanatokat a művészeti iskola aulájában állófogadás követte, ahol Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja mondott pohárköszöntőt.
A rendezvény következő programja a Feszty panoráma-kilátó felavatása volt. A Munkács melletti Kenderes község határában található kilátó autóval könnyen megközelíthető, csak az utolsó 200 métert kell gyalogosan megtenni.
A domboldalon felfelé haladva fokozatosan tárult a szemünk elé az a csodálatos panoráma, melyet 120 évvel ezelőtt Feszty Árpád és társai is láthattak. A táj nem sokat változott azóta. A dombtetőn már népes társaság várakozott az emlékmű átadására. A nemzeti himnuszok elhangzása után Gulácsy Géza köszöntötte a megjelenteket, majd Paulovics Tamás szavalta el Kovács Vilmosnak a pillanathoz tökéletesen illő Verecke című versét. Ezt követően ünnepi beszédet mondott dr. Pákozdi Csaba, a Magyar Külügyminisztérium főosztályvezetője, Nagy Bercel, a Nemzetpolitikai Államtitkárság titkárságvezetője, dr. Kiss Róbert, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Park igazgatási vezetője. Majd Popovics Béla tartott szemléletes bemutatót a körkép és a kilátó kapcsolatáról, melyet az emlékmű ünnepélyes átadása követett. Emlékül valamennyi résztvevő hazavihetett egy darabot az átvágott piros-fehér-zöld szalagból.
S bár ezzel az ünnepség hivatalos része lezárult, a résztvevők még sokáig gyönyörködtek a panorámában, s az emlékmű szépen gravírozott képében.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével az említetteken kívül: dr. Sz. Lukács János, a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Szervezetekért Alapítvány elnöke, Kiss Attila, a Pest Megyei Kormányhivatal kabinetfőnöke, Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Nagy Petronella konzul, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, Gajdos Olga, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke, Kristofori Olga, a Szent István Líceum igazgatója, Schink István, a II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Marosi István görögkatolikus parókus, Kopriva Attila festőművész.
A kilátónál megjelentek valamennyien úgy érezhették, hogy történelmi pillanat részesei. Nemzetünk múltjának, kultúránknak egy újabb darabkája került a helyére. Reméljük sokak örömére és büszkeségére szolgál majd a Feszty panoráma-kilátó.