Szlovák kirohanás Kövér László ellen
Szlovák kormánypárti és ellenzéki politikusok támadják Kövér Lászlót egy cseh lapnak adott interjúja miatt. Az ellenzék „a szervilis szlovák külpolitikának adott pofonként” értékelte a házelnök szavait, a szlovák parlament elnöke pedig a szlovákok lebecsüléseként minősítette a nyilatkozatot.
Szokatlanul éles hangú kirohanást intézett magyar kollegája, Kövér László ellen Richard Sulík, a szlovák parlament elnöke. Kövér László három mondatára mindenképpen reagálnia kell – mondta –, még akkor is, ha a külügyminisztérium már kiadott egy hivatalos, egymondatos állásfoglalást. Ezt az ellenzéki SME és a Szlovák Nemzeti Párt kényszerítette ki még kedden este, amikor Kövér László szavait csípős pofonként értékelték, amely válasz az engedékeny és szervilis szlovák külpolitikára. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint Pozsony továbbra is kitart az erős és öntudatos Szlovákia felelősségteljes külpolitikája mellett.
Ha megszólal a külügy, általában elhallgatnak a politikusok, szerda délelőtt azonban Richard Sulík nem így tett. Kövér László kijelentéseit hazugságnak nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a magyar házelnök nem tiszteli, lebecsüli a szlovákokat, amikor azt mondja: „értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött.”
Szlovákia nem a trianoni szerződés eredménye – mondta Sulík, hozzátéve, a nagyhatalmak már 1919-ben meghúzták a határokat. Szerinte Szlovákiát igaztalanul vádolja Kövér, hogy a bősi vízlépcső építésekor brutálisan megváltoztatta az államhatárokat. A szlovák politikus azzal érvelt, hogy a hágai nemzetközi bíróság Pozsonynak adott igazat, amikor érvényesnek ismerte el a vízlépcső szerződést. Richard Sulík nem tette azonban hozzá, hogy Hága azt is kimondta: Szlovákiának nem volt joga elterelni a Dunát, amely határfolyó.
Különösen felháborítónak nevezte a szlovák parlament elnöke, hogy a vízlépcső-építkezés kapcsán Kövér azt mondta: Magyarország nem nyúlt katonai eszközökhöz a határváltoztatáskor, pedig megtehette volna. Sulík azt hangoztatta, hogy a két ország szövetséges, az esetleges katonai konfliktus felemlegetése pedig elképzelhetetlen két baráti ország között. A pozsonyi parlament elnöke úgy véli: magyar kollegája el akarta terelni a figyelmet „Magyarország nemzetközi elszigeteltségéről, amely az elmúlt időszak nagy-magyar politikájának az eredménye”
Hasonló szellemben nyilatkozott a vezető ellenzéki párt, a SME alelnöke és főideológusa, Marek Madaric volt kulturális miniszter, cselekvésre szólítva fel Yveta Radicová kormányát. Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és az alapszerződés felmondását követelte.
A kifogásolt interjú
Hallgassa meg! A Hospodárské Noviny első kérdése a nemzeti összetartozás napjára hivatkozva azt firtatta, miért irányultak a Fidesz első lépései a múltba, érintve a trianoni békeszerződést. Kövér László válaszul kijelentette: először is azért, mert a múlt évben volt a trianoni szerződés létrejöttének 90. évfordulója, továbbá ehhez a szimbolikus lépéshez kevesebb előkészítő munkára volt szükség, mint a gazdaságot érintő ügyek esetén. A házelnök hozzátette azt is: amennyiben nem biztos a szellemi és morális megújulás, akkor nem leszünk képesek megújítani az egész magyar társadalmat.
A kérdésre, hogy miért kellene a határon túli magyaroknak választójogot kapniuk, ha teljesen máshol dolgoznak és élnek, Kövér László kijelentette: ugyanolyan alapon, mint a nyugati országokban élő magyaroknak, vagy a határon túl élő horvátoknak, vagy például a Magyarországon élő románoknak, akik a választások idején sorba állnak a budapesti nagykövetség előtt. Érzik az együvé tartozást – fogalmazott.
Kövér László elmondta azt is: A szlovák politikusoknak nagyobb önbizalomra lenne szükségük. „Megértjük, hogy nem adhatják fel azt a területet, amelyet a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyen Szlovákia létrejött. Világos viszont, hogy a magyar nemzet sem adhatja fel semmilyen részét, így tehát a szlovákiai magyarok lelki, kulturális, történelmi okokból hozzánk tartoznak. Ugyanígy mi sem mondhatunk le történelmünk és kultúránk azon részéről, amely ezzel a területtel függ össze. Meg tudjuk teremteni a nemzet egységét a határokra való tekintet nélkül. Amikor átmegyek a hídon Komáromból Észak-Komarnóba, akkor ott ugyanúgy otthon vagyok, mint a város déli részén. Vagy éppúgy otthon vagyok Kolozsvár főterén is. Az lelki, kulturális és történelmi értelemben az én hazám is.”
„Amikor a bős-nagymarosi vízlépcső épült, akkor a szlovák fél nagyon brutálisan megváltoztatta a határokat – folytatta a házelnök. A magyar állam, a nemzetközi jog eszközével kereste a megoldást a katonai erő helyett, amelyet egy ilyen helyzetben alkalmazhatott volna. Ami a szlovákiai magyar kisebbséget illeti, az a legelőnyösebb helyzetben van, hiszen a magyar határ mentén, kompakt területen él. Szlovákia összlakosságához képest viszonylag sokan vannak. Amikor Csehszlovákia szétesett, ez a kisebbség akár azt is mondhatta volna, hogy elnézést, de a párizsi békeszerződés Csehszlovákiára vonatkozott, ez viszont már egy új helyzet. Nem tették meg ezt sem ők, sem mi. Azóta, hogy a Horn Gyula miniszterelnök által vezetett kormány aláírta a magyar-szlovák alapszerződést, Magyarország számtalanszor, újra és újra elismerte a létező határok érvényességét. A helyzet az, hogy a szlovák belpolitikában a nacionalizmus erős kártya” – mondta Kövér László a Hospodárské Noviny című lapban.
Kövér László: fenntartom minden mondatomat
„Nem kívánom különösebben kommentálni a kommentárokat, csak annyit, hogy minden mondatomat fenntartom” – jelentette ki Kövér László a szlovák reagálásokra. A házelnök, aki szerdán Horvátországban tárgyalt a zágrábi törvényhozás elnökével és magyar kisebbségi vezetőkkel úgy fogalmazott: „azt tudom bátorítólag mondani a szlovák kollégáknak – Tamási Áron szavait idézve –, hogy az igazságot is meg lehet szokni”.