Pihenőidő a munkahelyen

„Munkahelyemen egész nap talpon vagyunk, gyakran – ha sok az ügyfél – enni sincs időnk. Hiába kértük a munkaadónkat, hogy legalább egy negyedóra szünetet biztosítson a számunkra, amíg elfogyasztjuk az otthonról hozott ételt, hallani sem akart róla, mondván nem zárhatjuk be a fogadóirodát, mert azzal ügyfeleket veszítenénk. Persze a pótlólagos költségek miatt hallani se akar arról, hogy legalább egy ügyintézővel többet alkalmazzon, ami lehetővé tenné, hogy jusson időnk az étkezésre, a pihenésre is a nap folyamán. Érdekelne, mit mondanak erről a jogszabályok. Lehetetlen, hogy csak a munkaadótól függne az ebédszünet.”

– Pihenőidőnek azokat a jogszabályilag meghatározott időszakokat nevezzük, amikor a munkavállaló fel van mentve munkaköri kötelezettségeinek teljesítése alól, s amelyeket saját belátása szerint tölthet el. A pihenés leggyakrabban előforduló módozatai a munkanap folyamán tartott szünetek, a heti szabad-, ünnep- vagy munkaszüneti napok, valamint a szabadság.

Különösen fontos ezen belül a munkanap közbeni pihenésre és étkezésre szolgáló idő. A Munkatörvénykönyv (Mtk) 66. paragrafusa értelmében a munkavállalók számára legfeljebb 2 óra szünetet kell biztosítani pihenésre és étkezésre. Az ilyen szünet nem számít bele a munkaidőbe. A pihenő- és étkezési időt rendes körülmények között a munka megkezdése után négy órával kell biztosítani. A szünet kezdetének és végének időpontját a munkahelyi szabályzatnak vagy a kollektív szerződésnek kell rögzítenie. Az Mtk 66. paragrafusának 3. része azt is rögzíti, hogy a munkavállalók saját belátásuk szerint használhatják fel a munkaszünet időtartamát. Ilyenkor akár a munkahelyüket is elhagyhatják. Ezt azonban csak abban az esetben tehetik meg, ha időben, tehát a szünet végére visszaérnek munkaköri kötelezettségeik ellátásához.

A gyakorlatban a pihenési és étkezési szünet hosszát rendszerint 30–60 percben határozzák meg az adott vállalatnál, intézménynél stb. kialakult munkakörülményektől, illetve a műszakváltás rendjétől függően.

Olyan munkahelyeken, ahol a termelési, munkavégzési feltételek miatt nem állapítható meg szünet, a munkavállaló számára biztosítani kell az étkezés lehetőségét a munkaidő folyamán. Az ilyen munkák jegyzékét, az étkezés rendjét és helyét a tulajdonos vagy az általa megbízott szerv határozza meg a vállalat, intézmény vagy szervezet szakszervezeti bizottságával egyeztetve.