Elfogadták a kisebbségek helyzetéről szóló jelentést

Jóváhagyta a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának a Szlovákiában élő kisebbségek helyzetéről szóló jelentését szerdai ülésén Robert Fico kabinetje, a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete szerint azonban a jelentés hiányos, és illuzórikus képet fest.

A kormányhivatal vezetője által előterjesztett dokumentum a kormányzat által kidolgozott első részletes, a kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentés Szlovákia 1993-as létrejötte óta. A közel másfél száz oldalas dokumentum a nemzeti kisebbségek társadalmi-gazdasági és politikai szerepét értékeli.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint a jelentés Robert Fico kormányának eddig is jól ismert hozzáállását tükrözi, azt, hogy a kormány csupán a kisebbségi status quo megtartására hivatkozik, fel sem merül benne a jogok bővítésének gondolata. „A dokumentum egy Patyomkin-faluhoz hasonlóan tökéletesnek tünteti fel a kisebbségek jelenlegi helyzetét Szlovákiában, holott ez távolról sem fedi az igazságot” – hangsúlyozta az MKP vezetője. Rámutatott: a jelentésben egyáltalán nincs szó a problémákról és a magyar közösség részéről felmerült igényekről.

A. Nagy László, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnökségi tagja, a szlovák kabinet volt kisebbségügyi kormánybiztosa, akinek hivatali ideje alatt a jelentés egy része készült, az MTI-nek azt mondta a dokumentumról: az eredeti jelentés egy megcsonkított verzióját tette le az asztalra a kormány, egy olyan változatot, amely nem fest valós képet. „A jelentésből hiányoznak a kritikai észrevételek a mai állapotokról, akárcsak az eredeti jelentésben leírt, a helyzet javításához szükséges államigazgatási lépések” – mondta. A Most-Híd politikusa megállapította: a dokumentum egy javaslatot sem tartalmaz, csak megállapításokat.

110 ezerrel kevesebb magyar él a Felvidéken

A jelentésből egyebek mellett kiderül, hogy a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek közül az elmúlt húsz év során leginkább a magyarság létszáma és aránya csökkent. Húsz év alatt, 1991-től 2011-ig csaknem 110 ezer fővel fogyatkozott meg a magyarság, s aránya az ország lakosságához viszonyítva 10,8 százalékról 8,5-re csökkent.

Ez idő alatt a többi, jelentősebb lélekszámú kisebbség esetében – a cseh kisebbség kivételével – létszámemelkedés volt tapasztalható. Közülük számbelileg leginkább a romák, arányukat tekintve pedig a ruszinok létszáma nőt. A vizsgált időszakban alig 9 ezerről csaknem 400 ezerre nőt azoknak a lakosoknak a száma, akiknek különböző okokból kifolyólag nem lehetett megállapítani nemzetiségi hovatartozását.

A jelentésnek a nemzeti kisebbségek kultúrájával foglalkozó része megállapítja: a szlovák állam megteremti a körülményeket a területén élő kisebbségek kultúrájának megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát érintő rész 23 olyan jogszabályra tesz utalást, amely – mint a dokumentum összeállítói fogalmaznak – „elégséges szinten” biztosítja a nemzeti kisebbségek tagjainak „védelmét a társadalmi élet sok területén”.