Az emberiesség elleni legsúlyosabb bűnnek minősítették az ENSZ-ben a rabszolga-kereskedelmet

Az emberiesség elleni legsúlyosabb bűncselekménynek nyilvánította a múltban elkövetett transzatlanti rabszolga-kereskedelmet az ENSZ-közgyűlés szerdán. A szavazáson az Egyesült Államok nemmel voksolt, az európai országok jelentős része tartózkodott.

John Mahama ghánai elnök – aki az Afrikai Unió éllovasa a rabszolga-kereskedelem miatti kárpótlásért folyó harcban – személyesen utazott New Yorkba, a világszervezet központjába, hogy népszerűsítse a nem kötelező érvényű dokumentumot, amelyet „történelminek” nevezett.

„Ma ünnepélyesen és szolidárisan gyűltünk össze, hogy hirdessük az igazságot, és folytassunk utunkat a gyógyulást és erőt adó igazságszolgáltatás felé” – mondta a ghánai államfő az évszázadokon át tartó rabszolga-kereskedelem áldozatainak emléknapján.

„A határozat elfogadása egyúttal a feledéstől is óv” – tette hozzá az elnök.

A 123 igen, 3 nem szavazat (Egyesült Államok, Izrael, Argentína) és 52 tartózkodás (köztük Nagy-Britannia és Európai Unió tagállamai) mellett elfogadott határozat „az emberiesség elleni legsúlyosabb bűncselekménynek” nyilvánítja „a rabszolgasorba taszított afrikaiakkal való kereskedést és az afrikaiak faji szempontból történő rabszolgává tételét”, és elítéli ezt „az emberiség ellen elkövetett legembertelenebb és legkitartóbb igazságtalanságot.”

A határozat rámutat a jelenség méreteire, időtartamára, kegyetlenségére, rendszeres jellegére és a ma is érezhető következményeire, úgy vélve, hogy az afrikaiak és az afrikai származásúak sokszor még ma is „faji megkülönböztetés és neokolonializmus” áldozatai.

„Az igazolhatatlan igazolására a rabszolgaság hívei és haszonélvezői fajgyűlölő ideológiát dolgoztak ki, amelyben áltudománnyá változtatták az előítéleteket” – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a közgyűlésben.

„Ma rá kell mutatni a fehér felsőbbrendűség hazugságára, és az igazságért, az igazságszolgáltatásért és a jóvátételért kell dolgozni” – tette hozzá.

A határozat felszólítja az államokat, hogy indítsanak igazságszolgáltatási eljárást a múlt hibáinak jóvátétele érdekében, beleértve egyebek mellett hivatalos bocsánatkérést, az áldozatok leszármazottai számára kárpótlást, fajgyűlölet elleni politikát és az elrabolt kulturális és szellemi javak visszaszolgáltatását.

Az Egyesült Államok arra hivatkozva mondott nemet a határozatra, hogy nem ismeri el a törvényes jogot a jóvátételre olyan történelmi tévedések esetében, amelyek a történtek idején nem voltak ellentétesek a nemzetközi joggal. Nagy-Britannia és az európai uniós tagállamok is hasonlóan érveltek, és bár hangsúlyozták a rabszolgaság borzalmas voltát, tartózkodtak a szavazáson.

Forrás: hirado.hu