Kijevi kiállítás Boksay József és Erdélyi Béla alkotásaiból

120 éve, 1891-ben született a két meghatározó kárpátaljai festőművész, Boksay József és Erdélyi Béla. Az évforduló alkalmából a kijevi Chlibnya galériában az elmúlt évek legillusztrisabb kiállítását rendezték az alkotók műveiből.

A bemutatott munkákat a Boksay József Kárpátaljai Szépművészeti Múzeum és az Ukrán Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből válogatták össze. A Visszatekintés («Погляд з відстані часу») címmel megrendezett kiállításon több mint 100 alkotás látható a képtár öt termében. A tárlat a kárpátaljai festőművészek minden korszakát felöleli.

Boksay és Erdélyi munkássága mára a világ művészeti örökségének szerves részét képezi. Sorsuk szorosan összefonódott. Nemcsak honfitársak, hanem művésztársak és Budapesten diáktársak is voltak. Nevükhöz fűződik a nemzetközi színvonalú kárpátaljai művészeti szabadiskola megalapítása.

A kiállítás július 19-ig tekinthető meg az ukrán fővárosban (Kijev, Volodimirszka u. 24.).Erdelyi_kepe

Boksay József – festő, grafikus

(Ungvár, 1891. október 2. – Ungvár, 1975. október 19.)

1910- 1914 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult.

Az I. világháború után Ungváron tanított. 1927-ben Erdélyi Bélával megalakította a művészeti szabadiskolát, 1931-ben, ugyancsak Erdélyivel, a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét. A 20-as, 30-as években Drezdában, Bécsben, Párizsban, Prágában, Budapesten járt tanulmányúton. 1945 után az ungvári Képzőművészeti Főiskolán, majd az ungvári és lembergi iparművészeti szakiskolában tanár. Az 1960-as években érdemes és kiváló művész címet kapott, levelező tagja volt a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának. 1960-ban Ukrajna, 1963-ban a Szovjetunió Népművésze címet kapta. Festészete a Munkácsy- és Révész-hagyományt folytatja, tájfestészetére hatott az impresszionizmus. A mélyen vallásos Boksay egyházi témájú képein Raffaello, Tintoretto követője. Mestere: Révész Imre.

Forrás: artportal.hu

Erdélyi Béla – festő

(Kelemenfalva, 1891. május 25.–Ungvár, 1955. szeptember 19.)

1911-16 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult.

1913-ban ösztöndíjas a kecskeméti művésztelepen. 1916-21 között a Munkácson, 1927-31 között az Ungváron oktatott. 1922-26-ban Münchenben, 1931-37-ben Párizsban, Gargillese-ben művésztelepen dolgozott. 1938-tól Ungváron élt. 1927-ben szabadiskolát hozott létre Boksay Józseffel. 1931-ben, ugyancsak Boksayval, megalakította a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületét, amelynek elnöke lett. Kiállításokat szervezett Prágában, Pozsonyban, Kassán. 1941-42-ben fő szervezője volt az Ungvári Művészeti Napoknak. 1945-ben rektora a rövid életű ungvári Képzőművészeti Főiskolának. 1946-49 között igazgatója, 1949-55 között tanára az ungvári iparművészeti szakiskolának. 1946-49-ben a Kárpát-Ukrajnai Képzőművészek Szövetsége elnöke. Művészetére a francia festészet, Cézanne, Matisse, a Fauves-csoport hatott. Szinte minden műfajban dolgozott. Legismertebbek expresszív hatású portréi, tájképei és virtuóz csendéletei. Képein nagy szerepet kap a drámaiság, az összefoglaló formák, a fényreflexek, az élénk, de harmonizáló színek. Mesterei: Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Révész Imre, Olgyay Ferenc, Zemplényi Tivadar.

Forrás: artportal.hu

Mukachevo.net