Az örökség elfogadásáról

„Édesapám nemrég súlyosan megbetegedett és rövidesen meghalt. Se a nagyszüleim, se édesanyám nem élnek már, így egyetlen gyermekeként egyedüli örököse vagyok. Ismerőseim azt mondják, hogy egyetlen örökösként nem lehet gond az örökléssel, mégis aggódom, hogy elrontok valamit az ügyintézés során. Különösen az aggaszt, hogy kiderült, el kell fogadnom az örökséget ahhoz, hogy megkapjam, vagyis nem automatikusan jutok hozzá. Kérem, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, ami az örökléssel összefüggésben rám vár!”

– Ha nem ismerjük a törvényeket, élni sem tudunk az általuk biztosított lehetőségekkel, ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos minden esetben alaposan tájékozódni a jogainkat és kötelezettségeinket illetően. Ilyenkor, mint azt nagyon helyesen olvasónk is tette, félre kell tenni mindenféle álszerénységet, szégyenlősséget vagy büszkeséget, és kérdezni kell, még az első pillantásra olyan viszonylag egyszerű és sokat tárgyalt ügyekben is, mint amilyen az öröklés, s lehetőség szerint szakembertől kérjünk tanácsot.

Kezdjük az alapoknál! Az örökségre az örökséghagyó végrendeletében megnevezett személyek tarthatnak igényt. Végrendelet hiányában az öröklés a törvény által megállapított rend szerint történik. A jogszabályok értelmében a örökléshez való jog az örökség megnyílásának pillanatában, azaz az örökséghagyó halálának napján keletkezik.

Az öröklési eljárásnak az örökösre vonatkozó része azzal kezdődik, hogy az örökség megnyílásának napjától számított hat hónapon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az örökséget. A nyilatkozatot kérvény formájában kell benyújtania az elhunyt édesapja utolsó lakhelye szerint illetékes közjegyzői hivatalban. Amennyiben az elhunyt lakcíme ismeretlen, az örökség helye szerint illetékes közjegyzőnek nyújtjuk be a kérvényt.

Kérvényírásra csak abban az esetben nincs szükség, ha az örökös az örökséghagyó halálának pillanatában azzal közös háztartásban élt, mert ilyenkor automatikusan úgy tekintik, hogy elfogadta, átvette az örökséget. Éppen ezért viszont, amennyiben az örökös együtt lakott ugyan az örökséghagyóval, de nem tart igényt a reászálló örökségre, kérvényt kell írnia a közjegyzőnek, amelyben kijelenti, hogy nem kívánja elfogadni a hagyatékot.

Ha az örökös fél éven belül nem nyilatkozik az örökség elfogadásáról, a jog úgy tekinti, mintha elutasította volna azt, tehát a továbbiakban a szóban forgó örökségre vonatkozó tulajdonjogát sem érvényesítheti.

Természetesen előfordulhatnak olyan rendkívüli helyzetek, amikor az örökös önhibáján kívül – például külföldön tartózkodott, s nem tudott az örökséghagyó haláláról – nem tudta jelezni, hogy elfogadja az örökséget. Ilyenkor az örökös keresete nyomán a bíróság – ha a határidő elmulasztásának okát méltánylandónak ítéli meg – határozhat úgy, hogy meghosszabbítja az örökség elfogadásának határidejét, amivel lehetőséget ad arra, hogy az örökséget mégiscsak elfogadják.

Az örökség elfogadása az örökös részéről a törvény által megállapított határidőn belül azért fontos, mert amennyiben nem teszi ezt meg, vagy éppenséggel lemond a hagyatékról, az örökség képződésének helye szerint illetékes önkormányzat kérvényezheti a hagyaték gazdátlanná nyilvánítását. Ez a kezdeményezés egyébként 2011 óta nem pusztán lehetőség a helyi tanács részéről, hanem kötelessége ekként eljárni az önkormányzatnak, miután ebben az értelemben módosította a parlament Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 1277. paragrafusát.

Esetünkhöz visszatérve: ha tehát a tanács kezdeményezi a hagyaték gazdátlanná nyilvánítását, s a bíróság helyt ad a kezdeményezésnek, az a helyi közösségre száll.

Ne feledje ezenkívül, hogy csak miután nyilatkozott az örökség elfogadásáról, adhatják ki önnek az erről szóló igazolást, amint letelt az örökség megnyílásától számított hat hónap. Az igazolás kiadását egyébként szintén kérvényezni szükséges az ügyben illetékes közjegyzői irodánál.

Ugyancsak a témához tartozik, hogy amennyiben az örökségnek ingatlantulajdon is része, önnek örökösként kérnie kell a közjegyzőtől, hogy adjon ki igazolást az ingatlan öröklési jogáról, s ennek alapján kötelessége bejegyezni az örökséghez való jogát az ingatlantulajdon állami nyilvántartását végző hatóságnál.