Kárpátaljától Kistarcsáig őrzik Cipő emlékét – emlékfát ültettek a legendás zenész tiszteletére
Bódi László „Cipő” emlékére ültettek emlékfát augusztus 23-án Kistarcsán. A megemlékezésen Kárpátalját Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója képviselte. A faültetés szimbolikusan is összekapcsolja Cipő szülőföldjét, Kisgejőcöt és azt a települést, ahol végső nyugalomra helyezték.
A Republic legendás énekese, dalszerzője és frontembere, Bódi László „Cipő” 1965-ben Ungváron született, gyermekkorának meghatározó helyszíne pedig Kisgejőc volt. Bár később Kisvárdára költözött, szülőföldjéhez és gyökereihez egész életében szorosan kötődött.
Erre az örökségre emlékeztet az a fa is, amelyet vasárnap ültettek el Kistarcsán, a Csigaház előtti parkban, ahol az emléktáblát is leleplezték. A megemlékezést a Kistarcsai Önkormányzat és a Bódi László „Cipő” Emlékalapítvány közösen szervezte.
„Nem felejtette el a gyökereit”
A megemlékezésen elhangzott: a fa az élet jelképe, gyökerei a múltat és az emlékeket őrzik, törzse a növekedést, ágai pedig a jövőbe mutatnak. Az ünnepség keretében az emlékfa mellett az emléktáblát is leleplezték, amelyen a következő sor olvasható: „Egy fa jelzi a kezdetet, egy a csendet.” A kistarcsai emlékhely így Cipő életének fontos állomásait, végső nyughelyét és szülőföldjét, Kisgejőcöt is összekapcsolja.
Orosz Ildikó beszédében arról szólt, hogy Cipő életének kiteljesedése két településhez, Kisgejőchöz és Kistarcsához kötődik, gyökerei azonban Kárpátaljához kapcsolják.
Mint fogalmazott, Cipő mindig beszélt arról, mit jelentett számára Kisgejőc és az ott megélt gyermekkor. A zenéjében a kilencvenes években megjelenő népdalok és népi motívumok is azt mutatták, mennyire ragaszkodott a gyökereihez.
Az egyetem elnöke szerint Cipő története azt is példázza, hogy a tehetség akkor tud kibontakozni, ha akarattal, kitartással, tudással és megfelelő támogató közeggel párosul.
Orosz Ildikó kiemelte: a Cipő emlékének ápolása Kárpátalján is fontos része az együttműködésnek.
A Tulipán Tanoda közreműködésével és támogatásával megvásárolták és felújították Cipő kisgejőci szülői házát, amelyben emlékhelyet alakítottak ki. A cél azonban nem csupán az, hogy a látogatók megismerhessék a legendás zenész életét és munkásságát: a helyszínen gyermekek számára zenei képzést is szeretnének biztosítani.
„Nemcsak egy emlékház legyen, hanem egy gyermekzenei stúdió” – fogalmazott Orosz Ildikó, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés lehetőséget szeretne adni a környékbeli gyerekeknek arra, hogy zenét tanuljanak és kibontakoztassák tehetségüket.
Az egyetem elnöke szerint a kisgejőci és a kistarcsai emlékfa, valamint a kisvárdai kötődés akár egy olyan kapcsolat szimbóluma is lehet, amely a három települést – Kisgejőcöt, Kisvárdát és Kistarcsát – összeköti a Kárpát-medencében.
A kárpátaljai vendégek a faültetéshez Kisgejőcről származó földet is hoztak, amelyet a Kistarcsán elültetett fa mellé helyeztek. A gesztus egyszerre jelképezi Cipő szülőföldjéhez való kötődését és azt, hogy emlékezete ma is összeköti azokat a közösségeket, amelyekhez élete során kapcsolódott.
A megemlékezésen Várkonyi Attila (DJ Dominique), a Bódi László „Cipő” Emlékalapítvány képviselője is beszédet mondott. Mint elhangzott, régóta szeretnék közelebb hozni egymáshoz a Cipő életéhez kötődő településeket.
Várkonyi Attila személyes emléket is felidézett a zenészről. Elmondta, hogy egy alkalommal együtt utazott Cipővel Debrecenbe, és az út során sokat beszélgettek a világról és az érzéseikről. Ez az élmény máig meghatározó számára.
Úgy fogalmazott: fontos, hogy megőrizzük azoknak az embereknek az emlékét, művészetét és értékeit, akiket azért szerettünk meg, mert a magyar nemzet kulturális értékeit gazdagították.
A fa ültetésében Orosz Ildikó, Kepics Andzselika, valamint Bódi Mária, Musa Ádel és Várkonyi Attila vett részt.
A megemlékezésen Cipő ismert dalai is felcsendültek, köztük az Ég veled most, A gyerek én vagyok és a Szeretni valakit valamiért.
A kistarcsai emlékfa így nem csupán egy elültetett fa: gyökerei Kárpátaljához, törzse Cipő életéhez, ágai pedig ahhoz a jövőhöz kapcsolódnak, amelyben a következő generációk is megismerhetik és továbbadhatják a legendás dalszerző örökségét.