Problémák, irányvonalak a kisebbségi magyar oktatásban – a KMPSZ XXI. közgyűlése

XXI. éves közgyűlését tartotta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szombaton Beregszászban.

A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás mindig aktuális kérdés a helyi kisebbség és érdekképviseletek számára. Az anyanyelvű tanítás és tanulás terén még mindig sok a tennivaló. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megtartott fórumra a több mint száz kárpátaljai magyar tannyelvű iskola pedagógusai abból a célból gyűltek össze, hogy értékeljék az elmúlt évet, illetve a felmerülő kérdésekre és problémákra együttesen keressenek megoldásokat, és közösen fogalmazzák meg állásfoglalásukat a helyi magyar oktatás helyzetével kapcsolatosan.

Az elmúlt év eredményeit értékelve Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy az oktatás terén a helyi kisebbségnek volt része örömben s ürömben, hiszen a megoldások mellett nap mint nap újabb kihívásokkal kell szembenézni. Az elnökasszony a szervezet tevékenységének értékelését tematikailag két csoportban fogalmazta meg: a KMPSZ, mint társadalmi szervezet belső szervezeti munkája és hatása a magyar nyelvű oktatásra, valamint a magyar nyelvű oktatási rendszer helyzete, állapota, lehetőségei Kárpátalján. Az oktatási rendszer nem vonatkoztatható el a politikai változások befolyásolásától, ami a kisebbségi oktatás terén méginkább hangsúlyozódik. A nyelvtörvény adta lehetőségek terén még most sem történt nagy előrelépés. A törvény adott, ám ennek az anyagi, illetve adminisztratív feltételeit még mindig nem teremtették meg, így a problémák továbbra is megoldásra várnak. Az elnök asszony rávilágított, hogy a kisebbségi nyelvek közül a magyar továbbra sem lehet felvételi tárgy a független vizsgaközpontokban, ellentétben az orosszal. Tehát még mindig vannak egyenlő és egyenlőbb nemzeti kisebbségek. Az iskolai dokumentáció magyar nyelvű vezetésében sem sikerült meghatározó eredményeket elérni. De a magyar nyelvű szakképzés is megoldatlan maradt. Gond van a kétnyelvű bizonyítványokkal is, hiszen áttörő eredmény még nem született, noha a KMPSZ sziszifuszi munkájának következtében idén talán sikerült megrepeszteni a hallgatás jegét – tájékoztatott az elnök asszony –, s a diákok egy része anyanyelvén is olvashatja nevét a bizonyítványán. A tankönyvellátás viszont továbbra is megoldatlan kérdés: a kiadók csak azokat a kiadványokat jelentetik meg, melyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium megrendel, s az „apróbb” tételekkel nem foglalkoznak. Sajnálattal közölte, hogy a „régi” problémák mellett újabb, az anyanyelvi oktatást negatívan befolyásoló tényezőkkel is szembesülnie kellett a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Ilyen a Monitoring 2013 elnevezésű program, mely az oktatás minőségét hivatott felmérni az általános- és középiskolákban az ötödikes, illetve tizedikes tanulók tanulmányi eredményei alapján. Lehetne ez akár egy európai gyakorlat, mely ellen nem lehet kifogása a tanulóknak vagy pedagógusoknak, amennyiben annak lebonyolítása is európai módon történt volna. Csakhogy ez nem következett be. A tesztekre jellemző objektivitás, megbízhatóság és érvényességi mutatók merőben torzultak az értékelés során, melynek célja a magyar iskolák negatív színben való feltüntetése volt. S ez mindaddig megmarad, míg a kárpátaljai magyarság nem állít fel magának egy európai irányvonal szerint való mérést, mely a tényleges helyzetet közvetíti. Újragondolva és értelmezve a problémát, válaszokat kell adni az új kihívásokra egyrészt a hivatalos intézmények felé, melyek torzítják az iskolákról kialakult képet, másrészt a szülők felé, akik az adott oktatási intézmény negatív statisztikai képét látják. Az elnök asszony elmondása szerint ez az elkövetkező időszak kihívása lesz.

Ami a KMPSZ szervezeti életét és tevékenységét illeti, azt az előzőekben felvázolt helyzet határozta meg – közölte Orosz Ildikó. A magyar nyelv státuszának megerősítése egy fontos kérdés volt a szervezet életében. A magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatási intézmények presztízsének emelése a cél és a feladat minden nap. S ehhez nem elég egy-egy kérdést orvosolni, hanem mindegyikkel együttesen és körültekintően foglalkozni kell, melyhez a szervezet minden eszközt és lehetőséget megragadott.

Az elnök asszony a jelenlévő igazgatókat és pedagógusokat biztatta és bátorította, hogy merjenek kiállni, merjenek kérni, és ha szükséges, követelni, hiszen állami törvények által garantált ügyről van szó, amelyhez persze még nem született végrehajtási rendelet.

A szervezet az anyanyelvi oktatás érdekében tett lépések mellett a magyar állam által kínált lehetőségeket kihasználva a magyar nyelvű oktatás megerősítésére törekedett. Ehhez hozzájárultak azok a programok, melyek az Emberi Erőforrás Minisztériuma révén pl. tankönyvekre, nyári táborokra, nyári továbbképzésekre irányultak.

A beszámolót követően Orosz Ildikó köszönetét fejezte ki a KMPSZ gondozásában már 20 éve megjelenő Irka gyermeklap és Közoktatás című pedagóguslap főszerkesztőinek, Punykó Máriának és Kovácsné Marton Erzsébetnek, akik az elmúlt két évtizedben lelkiismeretesen és szakértelemmel szerkesztették a megnevezett folyóiratokat. Azonban a korszakváltás ideje itt is eljött, mindkét főszerkesztő januártól átadja a stafétát egy arra méltó utódnak.

Ezt követően Ljubka Katalin, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözletét tolmácsolta a jelenlévők felé.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hősies cselekedetnek minősítette a pedagógusok magyar nyelvű oktatási intézményben végzett munkáját, hiszen a széteső társadalmunkban néha nehéz helytállni. A kárpátaljai magyarság megmaradása pedig azon múlik, hogy ebből a nem mérhető hősiességből mennyit tudnak megvalósítani – hangsúlyozta.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány elnöke a tehetséggondozó program munkáját emelte ki, mely évente többszáz és ezer tehetséges diákot mozgat meg. Továbbá jó hírként közölte, hogy a jövő héten Budapesten aláírásra kerül a Keleti Partnerség elnevezésű program második része, mely támogatásból remélhetőleg további magyar iskolákat és intézményeket sikerül majd felújítani az eddig támogatott 56 intézmény mellett.

Az oktatás kérdéseit megszakítva a közelgő ünnepről, a várakozás időszakáról emlékezett meg Gulácsi Lajos, a Kárpátaljai Református Egyház nyugalmazott püspöke, majd Reményik Sándor szavaival biztatta a jelenlévőket: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát„.

Az ellenőrző bizottság és a módszertani központ vezetőjének beszámolója után az iskolák minősítésének elemzése és a tankönyvellátás helyzetének bemutatása következett.

Az oktatás minőségének felméréséről, a Monitoring 2013 elnevezésű programról Benedek Imre, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója beszélt, rávilágítva a rendszer buktatóira és hiányosságaira. Szavaival élve: „a felmérés leleményességre tanítja meg a tanulókat” – gondoljunk csak az előre megadott változatokra, melyeket az értelmes tanuló akár két nap alatt megtanul, az élelmes pedig betanulja a különböző oldalakon megjelentetett válaszokat.

A továbbiakban a Keleti Partnerség elnevezésű projekt eredményeiről számolt be Vass Ilona, a II. RF KMF főtitkára. Mint korábban megtudtuk, a projekt által Kárpátalján 56 intézményben sikerült különböző mértékű munkálatokat, felújításokat megvalósítani. Ennek köszönhetően normalizáltabb és emberségesebb körülmények között dolgozhatnak a pedagógusok és tanulhatnak a magyar gyermekek. A támogatás mértékét és a támogatott intézmények számát tekintve ilyen mértékű beruházás Kárpátalján eddig még nem történt – jelentette ki a főtitkár, aki egyben köszönetet mondott a magyar kormánynak, a külügyminisztériumnak és a közreműködő konzulátusoknak, illetve a program megvalósítását elősegítő további szervezeteknek.

Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója a szervezet tevékenységét mutatta be az elmúlt három évre visszamenőleg. Az alapítvány a „Fókuszban a tehetség” jelmondattal, az esélyegyenlőség jegyében végez tehetséggondozói feladatot, és képez hidat az általános- vagy középiskola és a felsőoktatás között.

A rendezvény további részében a közgyűlés három ponttal kibővítette és elfogadta a már előkészített zárónyilatkozatot.

A közgyűlés végén a Tőkés László Alapítvány által 10-11. osztályos tanulók számára meghirdetett, és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által lebonyolított ösztöndíjpályázat győztesei vehették át a fejenként 40 ezer forint értékű nyereményüket. A díjazottak listája ITT olvasható.