Választás 2014: a teljes politikai elitet elzavarhatják

Kormánypárti sikerekkel zárulhatnak a januári erőviszonyok alapján a Magyarországgal szomszédos államokban tartandó európai parlamenti választások május végén.

EU-szkeptikus áttörésre egyedül Ausztriában van esély. A határon túli magyar pártoknak nagyon komolyan kell dolgozniuk, ha mandátumot szeretnének Brüsszelben.

2014 előreláthatóan legfontosabb eseménye Európában a május 22-25-e között tartandó európai parlamenti voksolás lesz. Az EU történetében újabb mérföldkőhöz érkezik, mivel az új testület történetében először közvetlenül fog dönteni az Európai Bizottság elnökéről, így egyáltalán nem mindegy, hogy a 28 tagállam polgárai miként is fognak dönteni. A választások természetesen egyben lehetővé teszik, hogy az adott országban véleményt mondjanak a kormányzat munkájáról is, de emellett más tényezők is szerepet játszanak a döntésben.

Az idei évben sokak szerint még a korábbiaknál is alacsonyabb részvétel várható az EP-választáson, ami az unióval szembeni erőket segítheti. Mások szerint az EU-val elégedetlen csoportok a távolmaradásukkal is tüntetni fognak, így a megmarad a néppártok vezető befolyása a parlamenti döntésekre. A választói viselkedés kiismerhetetlensége ezen a voksoláson még inkább jellemző, ráadásul a késő tavaszi időpontban 28 ország állampolgárainak a véleménye fog összegződni. Az MNO elsőként a Magyarországgal szomszédos országok erőviszonyait próbálja fölrajzolni öt hónappal a megmérettetés előtt.

Ausztriában 18 mandátum sorsáról döntenek majd május végén, és a mostani állás szerint roppant szoros eredményre lehet számítani. Egyfajta visszavágója is lesz a tavaly szeptemberi parlamenti választásnak az EP-megmérettetés, ahol a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) nagykoalíciójával elégedetlenek minden bizonnyal nagyobb számban jelennek majd meg az urnáknál.

Egy január elején közölt felmérés szerint a nagykoalíció esélyei eléggé rosszak, mivel az ÖVP 23,2, az SPÖ pedig 21,7 százalékra számíthat, ami csupán 44,9 százalékos támogatottság szemben a 2013-as parlamenti voksoláson elért 50,8 százalékkal. A legnagyobb nyertes az EU-szkeptikus, bevándorlásellenes szabadságpárt (FPÖ) lehet, amely most 22,7 százalékot érne el, valamit a 2012 októberében alapított liberális NEOS, amely a voksok 10,8 százalékát kapná. Előzetesen tehát a nagykoalícióval szembeni erők diadalmaskodhatnak, de a kampány még sokat változtathat az erőviszonyokon.

Szlovákiában az idei évben az EP-választások mellett márciusban elnökválasztást, valamint az év végén helyhatósági megmérettetést is tartanak. Északi szomszédunkban az eddigi két európai voksoláson roppant alacsony volt a részvétel, és az elnökválasztást követően minden bizonnyal most sem lehet nagy áttörésre számítani, már ami az aktivitást illeti. Éppen emiatt roppant nehéz még becsülni is a voksolás előtt, ráadásul a magyarok aktivitása is alapvetően rajzolhatja át a politikai térképet.

Egyelőre annyit lehet kijelenteni, hogy a kormányzó Smer nagy valószínűséggel az első helyen fog végezni, de őket követően meglehetősen kiszámíthatatlan a várható sorrend. A Radicová-kabinet bukása óta a szlovákiai jobboldal képtelen fölállni, és folyamatosan újabb pártok jelennek meg a korábbi alakulatok romjain. A legutolsó felmérések szerint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Egyszerű Emberek (Olano) végezhetnek a második-harmadik helyen.

Magyarországról természetesen a Most-Híd és az MKP szereplése számít majd kiemelt figyelemre. Bár a tavalyi évben úgy tűnt lesz valamilyen közeledés a két alakulat között, de az év végi megyei választásokat követően, amely az MKP sikerével zárult, eldőlni látszik, hogy külön indulnak a felek. Ez abból szempontból jó lehet, hogy aktivizálja a magyar választókat, de könnyen lehet, hogy végül mindkét alakulat a két szék között a pad alá esik, és egyikük sem éri el az 5 százalékos küszöböt. Egy ilyen forgatókönyvnek minden bizonnyal nagyon örülnének Pozsonyban.