Beregszászba látogatott Martonyi János

Ukrajnai hivatalos látogatása után egy nappal, március elsején Kárpátaljára is ellátogatott Martonyi János, Magyarország külügyminisztere.

Elsőként Ungvárra érkezett, ahol találkozott a megye vezetőivel, valamint az egyházak képviselőivel is.

A miniszter a déli órákban érkezett Beregszászba, ahol a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tájékoztatót. Orosz Ildikó, a főiskola elnökasszonya köszöntötte a megjelenteket, majd megkérte Martonyi Jánost, mondja el, miket tapasztalt ukrajnai látogatása során.

A miniszter úr örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy apróbb incidensektől eltekintve Kárpátalján nyugalom van, nem tapasztalható a kijevihez hasonló hangulat. Elmondta, hogy a magyar kormány felelősséget vállal a határon túli magyarokért, ami nemcsak alkotmányos, de emberi kötelessége is.

Martonyi elmondta, hogy egész Ukrajna átalakulóban van és nagyon sok még a bizonytalanság. A hivatalos találkozó során a visegrádi országok képviselői találkoztak a kormánypártok vezetőivel, ellátogattak a kijevi Majdanra, megnézték a harcok színtereit, majd virágokat helyeztek el a meggyilkoltak emlékére. Emlékeztetett, hogy ha egy ország nagy változásokra készül, akkor az mindig áldozatokkal jár, és ha már így alakul a helyzet, akkor ezeknek az áldozatoknak legyen értelme. Az országban komoly belső feszültség érezhető, és a legfontosabb most az, hogy helyreálljon a rend és a nyugalom. De a belső konfliktuson kívül szembe kell néznünk a nemzetközi ellentéttel is. A kárpátaljai magyarok feladata most az, hogy ez a konfliktus ne terjedjen tovább, és tudják megvédeni a békét a vidéken. Biztosított, hogy a magyar diplomácia ehhez minden segítséget megad.

Fontos kérdések övezik most Kelet-Ukrajnát is. A donyecki látogatás során az ottani politikai vezetők elmondták, hogy bár félnek, telve vannak aggodalommal, de mégis békés és egységes Ukrajnát szeretnének. Természetesen abba valamennyien beleegyeznének, hogy újragondolják a hatásköröket és a forrásokat, ilyen módon decentralizálják az országot. Ez a fajta folyamat Kárpátalján is alkalmazható lenne, például olyan formában, hogy a fontosabb helyi tisztségekre helyben neveznék ki a megfelelő személyeket, nem pedig a kijevi vezetés döntene ezekről.

Fontos megjegyezni, hogy Ukrajnának jelenleg legitim kormánya van. Az összetételéről lehetne vitatkozni, de abban mindenki egyetért, hogy ennek a kormánynak az ország talpraállítása a feladata. Azt kell elérni, hogy Ukrajna elkerülje az államcsődöt és kilábaljon a gazdasági válságból. Ennek egyik jele az, hogy az ország vezetői igényüket fejezték ki az Európai Unióval kötendő társulási szerződés aláírásáról. A négy visegrádi ország külügyminisztere megegyezett abban, hogy mihamarabb levelet fognak írni az EU külügyi illetékeseinek, hogy az Ukrajnával való társulási szerződést zökkenőmentesen megköthessék.

Egy másik fontos kérdés a jelenlegi helyzetben a nyelvtörvény visszavonása. Lehetne vitatkozni arról, hogy a nyelvtörvénynek volt-e valós hatása a kárpátaljai magyarokra vagy sem, de az tény, hogy a megléte nagyobb biztonságot adott a kisebbségnek. A nyelvtörvény hivatalos visszavonása még nem történt meg, mert az illetékesek még nem írták alá az arra szolgáló dokumentumot. A sokat vitatott törvénnyel annyit mindenképpen sikerült elérni, hogy felfigyeltek a kisebbségekre, és az ország egysége érdekében a továbbiakban sem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a kérdést.

Magyarország minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarokat megvédje és képviselje. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a magyar kisebbség között egyetértés van. Hiszen azokban a helyzetekben, melyek a közösség létét veszélyeztetik, félre kell tenni a személyes ellentétet, sértettséget és közös álláspontra kell jutni. Azt kérnénk az itteni magyaroktól, hogy teremtsék meg az esélyét annak, hogy együttműködve békében élhessenek ezen a vidéken.

Martonyi János beszámolóját követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke mondta el gondolatait. Az elnök úr kiemelte: semmilyen válság nem tart örökké, minden nehéz helyzetből meg lehet találni a kiutat. Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna ebben a helyzetben a békés, demokratikus, európai utat fogja választani. Most itt a lehetőség Ukrajna előtt, hogy egy olyan országgá alakuljon, amilyenné a legtöbb ukrán szeretné: demokratikus jogállammá, mely az Európai Unió tagja. Kárpátalja több szempontból is specifikus területnek számít. Nagyon fontos az, hogy az itt élő kisebbségeknek milyen nyelvi és egyéb jogokat biztosítanak. A másfél évvel ezelőtt elfogadott nyelvtörvény szinte kizárólag az oroszokra vonatkozott, és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek rengeteg erőfeszítésébe telt megyei szinten is érvényesíteni az abban szereplő kisebbségi jogokat. Az új kormány lépése, mellyel eltörölte a nyelvtörvényt, csak súlyosbította az amúgy is nehéz helyzetben lévő Ukrajna sorsát. Brenzovics úr elmondta, hogy az Európába vezető utat csak úgy lehet végigjárni, ha figyelembe vesszük a nemzeti kisebbségek jogait is.

Orosz Ildikó, a főiskola elnöke elmondta, az új kormány felé az az elvárás, hogy vegye figyelembe az őshonos magyar lakosokat Kárpátalján. Gondolatait egy Radnóti-idézettel zárta: „Nem tudom, másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám e lángoktól ölelt kis ország”.

A nyílt beszámoló után Martonyi János sajtótájékoztatót tartott. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Kárpátalja autonómiájáról, esetleg egy Tisza-melléki járás létrehozásával kapcsolatban a miniszter úr elmondta, hogy az itteni magyar közösség véleménye az irányadó. Ahhoz, hogy a magyar kormány erről véleményt mondjon, tudni kell az itteni magyar lakosok, politikai és egyházi vezetők álláspontját, az autonómia és a magyar körzet közül melyiket (esetleg mindkettőt) tartják fontosabbnak. Nem lenne elvetendő ötlet szélesebb hatáskört adni a megyének. A másik nehéz kérdés a kisebbségi közösségi jogok érvényesítése, amihez az önállóbb terület nagy segítséget jelentene. De az, hogy a dolgok milyen irányba mennek, nagy részben az emberektől is függ. Jelenleg azonban mindenkinek az az érdeke, hogy Ukrajnában stabilitás, nyugalom és béke legyen.

Szavcsur Ferenc, a Szvoboda párt beregszászi járási szervezetének elnöke elmondta, hogy pártjának az az érdeke és arra törekszik, hogy Beregszászban és egész Kárpátalján nyugalom, béke és szeretet uralkodjon. Aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Szvoboda pártot a magyar sajtóban negatív szereplőként tüntetik fel, és a pártról szóló publikációkkal kapcsolatban soha nem kérdezik ki a véleményüket. Megkérte a külügyminiszter urat, hogy amennyiben róluk hasonló cikkek jelennek meg, kérdezzék ki és hallhassák meg véleményüket, mert sok esetben nem a valóságnak megfelelő dolgokat írnak pártjáról. Szavcsur Ferenc úgy véli, hogy a nyelvtörvény visszavonása nem a magyarok ellen irányul, csupán a politikai vezetők betartják a támogatóiknak tett ígéreteiket. Úgy gondolja, hogy az új nyelvtörvény kidolgozásában a magyarok véleményét is ki kell kérni. A nyelvtörvénnyel kapcsolatos gondolatokkal Martonyi János is maradéktalanul egyetértett, elmondta viszont, hogy a médiára ő nem tud hatással lenni. Véleménye szerint a Szvobodáról kialakított képet aktív médiapolitikával meg lehet változtatni, és kölcsönös párbeszéddel lehet javítani az eddigi kapcsolatokon.

Kovács Géza, a Duna TV Híradó riportere arra volt kíváncsi, hogy mi a magyarság feladata annak érdekében, hogy sikerüljön megoldani a jelenlegi helyzetet. A külügyminiszter úr elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság eddig is nyugodtan kezelte a kialakult helyzetet, ennek is köszönhető, hogy különösebb konfliktusra nem került sor a vidéken. Épp ez a higgadtság az, ami egy stabil pontot jelenthet az itt élő etnikai, vallási közösségek megmaradásában és nyugalmának megőrzésében.

A sajtótájékoztató után Orosz Ildikó elnök asszony végigvezette a külügyminiszter urat a főiskola felső emeletén, majd a meghívott vendégek díszebéden vettek részt.