Fokozódó szembenállástól tartanak a krími tatárok

Újabb orosz egységfoglalásokról érkeztek jelentések a Krímről, míg Ukrajna délkeleti részén a tüntetések jegyében telt a vasárnap.

***

A krími szeparatisták militarizált egységei és orosz különleges alakulatok kétórás ostrom után elfoglalták az ukrán haditengerészet Szlavutics nevű hajóját – közölte szevasztopoli forrásokra hivatkozva tegnap este Vlagyiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője Facebook-oldalán.

Információi szerint a támadóknál lőfegyver volt, s vontatóhajókról szálltak át az ukrán hadihajóra. A Szlavutics legénységét partra szállították, a tengerészek közül senki nem sérült meg – írja az UNIAN hírügynökség. Korábban azt közölték, hogy a Szlavutics maradt az egyetlen hajó ukrán zászló alatt a szevasztopoli öbölben.

Ugyancsak tegnap került orosz kézre az egyetlen ukrán tengeralattjáró, a Zaporizzsja is. Szeleznyov a tvrain.ru-nak kommentálva az esetet azt mondta, Sagijev, a tengeralattjáró ukrán parancsnoka megtagadta a Szent-András-zászló (az orosz haditengerészet lobogója) felvonását a hajón. Miután a parancsnok elhagyta a Zaporizzját, azt ismeretlen helyre vontatták el.

***

Az orosz különleges alakulatok péntek este betörtek a Szevasztopol melletti Belbek katonai támaszpontra, ahol az ukrán taktikai légierő 204. számú brigádja állomásozott.

A brigád egyik tisztje a zn.ua érdeklődésére elmondta, hogy amikor a krími önvédelmi erők és a kozákok betörési kísérletét visszaverték, az egység kapuját egy orosz BTR páncélozott csapatszállító jármű törte át, miután az orosz katonák hang- és fénygránátokat robbantva behatoltak a repülőtérre. A fegyveres kommandósokat a fegyvertelen ukrán tisztek fogadták, akiknek a fegyvertelenség – Vlagyiszlav Szeleznyovnak, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontja vezetőjének szavai szerint – „elvi álláspontja volt, nehogy később provokációval vádolják őket, s hogy fegyverrel dolgoztak a támadók ellen”.

Elfoglalva a repülőteret az orosz katonák magukkal vitték Julij Mamcsur alezredest, az egység parancsnokát. A tisztet egyes források szerint ma délelőtt szabadon engedték, mások azonban cáfolták ezt.

A támadásban egy újságíró és egy ukrán katona megsérült, őket a mentők szállították el a helyszínről – közölték az ukrán védelmi minisztériumban. Végeredményben az ukrán katonák kénytelenek voltak leadni fegyvereiket és elhagyni az egység területét.

A március 22-i állapotok szerint Ukrajna Fegyveres Erőinek 189 krími egysége és intézménye felett vonták fel Oroszország zászlaját – közölte ma a moszkvai védelmi minisztériumra való hivatkozással a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

***

A Krímen elrabolták Igor Voroncsenko vezérőrnagyot, az ukrán haditengerészet főparancsnokának partvédelmi helyettesét.

A pravda.com.ua tájékoztatása szerint Voroncsenkóval már több mint egy napja megszakadt a kapcsolat. A tábornok tegnap délelőtt indult el Szimferopolból többedmagával ismeretlen irányban. „Feltételezések szerint elrabolhatták” – írja a portál.

Ugyanakkor az Információs ellenállás csoport értesülése szerint Voroncsenkót letartóztatták, és Szevasztopolban tartják őrizetben, egyes hírek szerint ugyanott, ahol a tegnap elfogott Mamcsur alezredest, a belbeki támaszpont parancsnokát.

Voroncsenko vezérőrnagy lényegében valamennyi Ukrajnához még hű krími egységet a parancsnoksága alá vonta, s a félsziget elhagyására készítette fel őket – írta a portál.

***

Donyeckben az oroszpárti erők mai tüntetésének résztvevői követelték, hogy május 25-én – azaz az elnökválasztással egy időben – rendezzenek népszavazást Donyeck megye státusáról.

Sürgették továbbá, hogy március 26-ig hívják össze a Donyeck Megyei Tanács és a városi önkormányzat rendkívüli ülését, melyen a képviselőknek jóvá kellene hagyniuk a régió további sorsáról tartandó referendum megrendezését – jelentette az ostro.org és a korrespondent.net.

A tüntetést szervező Orosz Blokk, a Donbász Népi Frontja és a Polgárok Szövetsége aktivistái kilátásba helyezték, hogy amennyiben a képviselők nem teljesítik követeléseiket, megkezdik a „Ha a képviselő nem megy önökhöz, mi menyünk a képviselőhöz” elnevezésű akciót.

A donyecki rendezvényen mintegy háromezren vettek részt, s a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is elsősorban orosz zászlókat és Szent György-lobogókat lengettek. Az egybegyűltek előtt felolvasták Szergej Akszjonovnak, az Oroszországhoz csatlakozott Krími Köztársaság miniszterelnökének Délkelet-Ukrajna lakóihoz intézett üzenetét.

***

A Cserkaszi aknaszedő hajó megkísérelte áttörni az orosz blokádot a krími Donuzlav-tavon – közölte a pravda.com.ua a hajó egyik tengerészére hivatkozva.

A szemtanú elmondása szerint ma délelőtt az aknaszedő megpróbált áthaladni két elsüllyesztett orosz hajó között, melyek elzárják a nyílt tengerre vezető utat. Szavai szerint a Cserkaszinak ez majdnem sikerült is, amikor odaúszott hozzá egy kisebb orosz hajó és az oldalának ütközött. Ettől a Cserkaszi orra zátonyra futott. A tengerész elmondása szerint az ukrán hajó ennek ellenére nem hagy fel a kísérletekkel, hogy áttörje a blokádot.

***

Ukrajna egysége és európai orientációja, illetve a délkeleti megyék önrendelkezése és az erre vonatkozó referendum megtartása mellett is tüntettek ma Harkivban.

A kék-sárga zászlókkal felvonuló Ukrajna-párti tömeg előtt felszólalt többek között a helyi önvédelem vezetője, aki arra szólított fel mindenkit, hogy vegyenek részt a rendőrséggel közös utcai járőrözésben.

A Lenin-szobor előtti oroszpárti nagygyűlés résztvevői, akik becslések szerint úgy háromezren lehettek, ezúttal is referendum kiírását követelték a délkeleti országrész önrendelkezéséről.

***

Refat Csubarov, a krími tatár nép Medzsliszének (parlamentjének) elnöke úgy véli, hogy a referendum megosztotta a krími társadalmat, és a továbbiakban fokozódni fog a szembenállás.

„A különféle manipulációk eredményeként, beleértve az úgynevezett »referendumot« is, a krími társadalom ma rendkívül megosztott a referendum mentén – »mellette« vagy »ellene« –, azon kérdés mentén, hogy Oroszországgal-e, vagy Ukrajnával. A továbbiakban is megosztottságot tapasztalunk majd annak függvényében, mit kapnak azok az emberek, akik az Oroszországhoz való csatlakozás révén helyzetük javítására szavaztak. Ha nem történik változás jó irányban, ezek az emberek nem azokon fogják levezetni a dühüket, akik becsapták őket, hanem azokon, akik más állásponton vannak. Ez egy olyan körülmény, amely konfrontációt válthat ki” – jelezte a Medzslisz elnöke.

A másik ilyen körülmény Csubarov szerint azzal van összefüggésben, hogy a referendum kiváltotta megosztottság etnikai jellegű is, amennyiben a krími tatárok – és sok ukrán szintén – bojkottálták a népszavazást. „A szembenállásnak ugyanez az eleme mesterségesen is létrehozható: ha a hatalomnak szüksége lesz erre a manipulációra, táplálni fogják ezeket a hangulatokat”– jelentette ki.

„Már ma is tapasztaljuk a hétköznapi sovinizmust, amikor az emberek győzteseknek érezve magukat kifejezésre juttatják az elégedetlenségüket másokkal szemben, és egy krími tatár mellett haladva el máris sértő vagy bántó megjegyzéseket tesznek, sőt fenyegetések hangzanak el. Holnap ugyanezek az emberek már valamiféle jogellenes cselekedetet is elkövethetnek” – mondta Csubarov a zn.ua-nak adott interjújában.