Már megint a „ruszin kérdés”

Azoknak, akik nem elégszenek meg annyi médiaizgalommal, amennyit az orosz fenyegetés és az országos gazdasági-politikai válság generál napjainkban, kiegészítésképpen javasolhatjuk a „ruszin kérdést”.

Valójában senki nem tudja pontosan, hogy hányan vannak az itteni ruszinok. Ha minden kárpátaljai gyökerekkel rendelkező ukránt ideszámítunk, akkor közel egymilliónyian lehetnek. Amennyiben viszont egyes nacionalista és radikális ukrán szervezetek szempontjából vizsgáljuk a dolgot, a ruszinok önálló nemzetként egyáltalán nem léteznek, csupán néhány tucat Moszkva által pénzelt szeparatista igyekszik hangulatot kelteni. (Ennél már csak a ruszin szervezetek kérdése zavarosabb, amelyekből tucatnyinál is több létezhet – le a kalappal az előtt, aki valamennyit hibátlanul fel tudja sorolni.) Egy azonban bizonyos: ahhoz képest, hogy az ukrán radikálisok állítása szerint a ruszinok nem léteznek – de legalábbis nem tekinthetők önálló nemzetiségnek –, meglehetősen sokat foglalkoznak velük.

Vegyük például az egyik legutóbbi esetet. A novezakarpattya.com portál múlt héten rövidhírben tudatta, hogy internetes források április 24-ére „jósolják” a független kárpátaljai köztársaságot kikiáltó nyilatkozat kihirdetését. Az eseményt a portál értesülései szerint Olekszandr Duhnovics születésének évfordulójára időzítették, akit a ruszin mozgalom egyik alapítójaként tartanak számon „Kárpát-Ukrajnában”.

A novezakarpattya.com azt írta, a titkosszolgálatok információi szerint Kárpátalján aktivizálódtak a radikális csoportok. A témával kapcsolatos híradásokban a Karpatoroszi és a Kroton szerepelnek olyan nacionalista ruszin szervezetekként, amelyek referendum kiírását követelik Kárpátalja kiválásáról Ukrajna kötelékéből és a kárpát-ukrán állam „újraalakításáról”.

E sorok írójának nem sikerült rábukkannia a novezakarpattya.com által emlegetett internetes forrásokra (ami bizonyára kizárólag az ő hibája), viszont kiderült, hogy egy, a fentebb ismertetetthez tartalmát, s helyenként a szövegét tekintve is igen hasonló írást jelentetett meg a karpatnews.in.ua, amely viszont forrásként az orosz worldru.ru portált jelölte meg. Ezek után nem zárható ki, hogy a hír ihletőit valahol orosz földön kell keresnünk. Erre utal a radikális Szvoboda párthoz közel álló zakarpattya.net.ua harcias reagálása is, amely a hír mögött egyenesen a Kreml kezét, az általuk gerjesztett szeparatista törekvéseket és „dezinformációkat” sejti.

Bár a ruszinok állítólag nem léteznek, s a „köztársaságuk” kikiáltásának híre sem egyéb orosz dezinformációnál, az ukrán nacionalisták mégis szabályszerűen tűzbe jöttek a fenti hírekre. Április 24-én ugyan semmiféle „kikiáltás” nem történt se Kárpátalján, se Moszkvában, a Jobboldali Szektor, s más ukrán radikális szervezetek aktivistái másnap, azaz április 25-én mégis megjelentek a ruszinok Ungvárra meghirdetett tanácskozásának helyszínén, hogy szükség esetén megakadályozzanak egy esetleges országveszejtő eseményt.

A média beszámolóiból ítélve a gyűlésen alig néhány tucatnyian, zömükben idősebb ruszin emberek jelentek meg – még a rájuk „felvigyázni” összegyűlt ukrán nacionalistáknál is kevesebben lehettek –, s eszük ágában sem volt függetlenedni. Mindössze egy tervezetet fogadtak el, melyet a helyi képviselőkön keresztül kívánnak eljuttatni a kijevi parlamentbe, s amellyel a ruszinoknak tősgyökeres népként való elismerését igyekeznek elérni az ukrán hatóságoknál.

Jellemző állapotainkra, hogy bár az eseményről több népszerű internetes portál is beszámolt, egyik sem tartotta fontosnak vagy szükségesnek megnevezni az eseményen magukat képviseltető ruszin szervezeteket. A rendezvény után az utcán vívott szócsatákban a (hang) túlerőben lévő nacionalisták nem sok esélyt hagytak az őket igazukról meggyőzni igyekvő ruszinoknak, más szóval: túlkiabálták őket. Szerencsére az esemény rendbontás nélkül ért véget, aminek manapság már ugyancsak örülni illik.

Hétfőn újabb ruszin vonatkozású hír borzolta a kedélyeket. Az ua-reporter.com ismertette a Kárpátaljai Megyei Ügyészség közleményét, mely szerint hivatalosan is meggyanúsították Petro Heckót, az úgynevezett Podkarpatszkaja Rusz Köztársaság önjelölt miniszterelnökét az Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 110. paragrafusának 2. részében foglalt tényállással – azaz, hogy Ukrajna területi integritására és sérthetetlenségére tört –, s ezért körözést adtak ki ellene.

A közlemény szerint a márciusban indult vizsgálat megállapította, hogy 2014 januárjában–márciusában Hecko a nyomozás által eddig nem azonosított személyekkel összeesküvésben „az internet nyilvános információs forrásain” közzétett egy cikket, melyben a kárpátaljai ruszinok felhívásukban béketeremtő akcióra, „Podkarpatszkaja Rusz Köztársaság” államiságának helyreállítására és elismerésére kérték fel Vlagyimir Putyint, az Orosz Föderáció elnökét. Heckónak ezen kívül felróják, hogy egy orosz tévécsatornának adott interjújában „Podkarpatszkaja Rusz Köztársaság” elismerése révén nyíltan Ukrajna adminisztratív-territoriális berendezkedésének megváltoztatására, Ukrajna egységének kétségbevonására szólított fel.

Érdekes adalékkal szolgál témánkhoz Petro Hecko blogja (getsko-p.livejournal.com), amelyet az immár körözött ruszin aktivista továbbra is „Podkarpatszkaja Rusz Köztársaság” miniszterelnökeként jegyez és ír. Ha jobban belegondolunk, „kormányfői” minőségében Hecko aligha várhat mást az ukrán hatóságok részéről, mint vizsgálatot és bíróságot. Elgondolkodtató azonban, hogy egyik friss blogbejegyzésében a „banderás” SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) provokációjának nevezte az április 24-i, a kárpátaljai köztársaság kikiáltására vonatkozó információt, miközben az ennél lényegesen súlyosabb vádakat – saját „miniszterelnökségét”, vagy az orosz „békefenntartók” behívását – nem tagadta, sőt az utóbbit meg is erősítette.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy április 30-án a Kroton „hazafias-nevelési szervezet” közleményben reagált az elmúlt napok ruszin vonatkozású eseményeire és híreire. Érdemes idézni a dokumentumból, amelyet a karpatnews.in.ua közöl.

„Sajnálattal tudatjuk, hogy vidékünkön a ruszin mozgalom továbbra is megosztott. Nemrég a ruszin szervezetek egyik csoportja ünnepélyes gyűlést tartott Ungváron, és egy egészen más csoportjuk Munkácson tartotta meg a gyűlését. Sajnos a kárpátaljai ruszin mozgalom megosztottságát kihasználják a politikusok, hogy megszerezzék a vidék tősgyökeres lakosságának szavazatait a különböző szintű választások alkalmával. Ez árt a történelmi igazság helyreállítása általános elvének a ruszinok vonatkozásában, akiket a hatalom máig csupán szubetnosznak tekint, holott a világ több tucat országában nemzetiségnek ismerik el a ruszinokat.

Tanúi lehettünk annak, hogy az ukrán nacionalisták bizonyos politikusoknak kedvezve megkísérelték blokkolni egyes ruszin szervezetek gyűlését, miközben más ruszin szervezetek gyűléséről tudomást sem vettek. Ráadásul éppen az a munkácsi gyűlés volt radikálisabban autonomista és ukránellenes irányultságú, amelyen nem voltak ukrán nacionalisták. Sőt mi több, Petro Hecko, az egyik Moszkva-párti ruszin aktivista ellen, aki magát Pidkarpatszka Rusz miniszterelnökének nevezi, az SZBU körözést adott ki az Ukrajna területi egységének megbontására való felhívások miatt. Ennek ellenére az ukrán nacionalistáknak nincsenek kifogásaik Petro Heckóval szemben” – áll egyebek mellett a közleményben.

Mint látható, nem egyszerű megítélni a kívülállónak, aki csupán a sajtó alapján tájékozódik az eseményekről, hogy ténylegesen milyen fenyegetést jelentenek az országra nézve a ruszinok, azt pedig egyenesen lehetetlen eldönteni, hogy milyen háttérrel és mekkora helyi támogatottsággal rendelkeznek az egyes ruszin szervezetek, s rajtuk kívül miféle egyéb szervezetek, szolgálatok és ügynökségek bonyolítják tovább az amúgy sem egyszerű helyzetet. A legzavaróbb, hogy az érintettek szinte kizárólag nyilatkozatokkal és dörgedelmekkel kommunikálnak, miközben a tényszerű, közérthető tájékoztatás a legtöbbször elmarad. Így viszont az egyszerű halandóknak gyakorlatilag esélyük sincs rá, hogy valamennyire is objektív képet alakítsanak ki a „ruszin kérdésről”.