Lovász László az MTA új elnöke
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden.
A zárt ülésen megválasztották a testület főtitkárát és főtitkárhelyettesét, az akadémia alelnökeit és akadémikus elnökségi tagjait.
Lovász Lászlót a voksok 61,8 százalékával választották elnökké, a posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az új elnök megbízatása 3 évre szól. Pálinkás József az elmúlt hat évben töltötte be az elnöki tisztséget, a törvény értelmében már nem indulhatott újra.
Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg. Élettudományi alelnökké Freund Tamás neurobiológust választották, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos jogtudós, a természettudományi alelnök Szász Domokos matematikus lett. Élettudományi elnökségi taggá Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig Bokor József villamosmérnököt választották.
Pálinkás József, az MTA leköszönt elnöke a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült másolatát nyújtotta át Lovász Lászlónak, ezzel a hagyományteremtő gesztussal adta át megbízatását utódjának.
Lovász László az MTA közmegbecsülésének fenntartását tekinti legfőbb feladatának. Hangsúlyozta, hogy az intézmény elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést, azzal, hogy olyan közösséget alkot, amelyben a tudomány előtérbe kerül az egyéb elgondolásokkal szemben, ahol a különböző területekről érkező tudósok képesek együttműködni a magyar tudomány előbbre jutása érdekében.
Elődje tevékenységére utalva az új elnök arról is beszélt, hogy a megújítás valóban a megmaradás záloga. Az új elnök tovább akarja vinni az elődje által beindított változásokat, de Pálinkás Józsefhez képest más a munkastílusa, mint mondta, „talán jobban szétteríteném a munkát, szélesebb körben, többeket vonnék be, de ebben az is benne van, hogy ő végrehajtotta azokat a fő változtatásokat, amelyek irányával, lényegével mindenképpen egyetértek, ilyen értelemben tovább kell ezeket vinni”.
Mint mondta, a szakemberek elvándorlása a tudomány fejlődésének következménye, ám azt kell elérni, hogy Magyarország ne vesztese legyen ennek a folyamatnak. Felidézte, hogy Pálinkás József vezetése alatt az akadémia elindította a Lendület programot, amely épp ezt a problémát kezeli a tehetséges fiatal tudósok munkájának segítésével, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben tovább kell vinni, finomítani.
Az akadémia és az egyetemek közötti együttműködés fontosságáról szólva az új elnök kiemelte: a szoros kapcsolat az egész magyar tudományosság számára kulcskérdés, hiszen segít biztosítani az egyetemek azon képességének megőrzését, hogy kimagasló tudósokat tudjanak kinevelni.
Az akadémia főtitkárává választott Török Ádám közgazdász reméli, hogy eddigi tapasztalataival – akadémiai kutatóintézet és kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedett, emellett a költségvetési politikában is volt szerepe – segíteni tudja a vezetőség munkáját.
A főtitkárhelyettessé választott Barnabás Beáta Mária növénybiológus azt szeretné, ha elődeik példáján elindulva jól, harmonikusan tudnának dolgozni.
Az élettudományi alelnöknek választott Freund Tamás neurobiológus az akadémiai véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozta mind a politikai szféra, mind a társadalom felé.
A természettudományi alelnökké választott Szász Domokos matematikus aláhúzta: fontos, hogy a magyar tudomány – beépülve a nemzetközi tudományos életbe – megértse az ott zajló vitákat és azokra jól reagáljon.
A tisztújítás előtt Pálinkás József beszámolt a közgyűlés résztvevőinek az akadémia előző évi tevékenységéről, a küldöttek beszámolót hallgattak meg a tavalyi költségvetésről és az idei megszavazták az idei büdzsé irányelveit is.
Forrás: MTI
Forrás: MTI