Vakula Marianna a KMKSZ Homoki Alapszervezetének új elnöke

A KMKSZ Homoki Alapszervezete Vakula Mariannát választotta új elnökévé, aki korábban öt éven keresztül dolgozott az Ung-vidéki Hírek című járási lapnál először fordítóként, aztán idővel tudósítóként. Azóta kipróbálta magát több más területen is, Ungváron alapított egy magán nyelviskolát, mellette már nyolc éve dolgozik mint magyar–ukrán, ukrán–magyar fordító és szinkrontolmács. Fordítóként Ukrajna igazságügyi főosztályainak, ügyészségeinek, bíróságainak dolgozik, közjegyzőkkel, fordítói irodákkal, valamint az egészségügyi szervekkel is együttműködik, és emellett többek között weboldalakat is fordít. Jelenleg szülési szabadságát tölti, kisfia 5 hónapos, s követve szülei példáját, kisfiával már most csak magyarul beszél, míg az édesapja csak ukránul. Marianna nagyon szereti anyanyelvét és Ungvár melletti szülőfaluját, amelynek fogyatkozó magyar lakosságát szeretné méginkább összefogni és megmozgatni.

– Hogyan került kapcsolatba a KMKSZ-szel?

– Magyar nevelésben részesültem, magyar iskolába jártam előbb itt, a Homoki Általános Iskolába, majd Ungváron a Dayka Gábor Középiskolába. Mindig minden érdekelt, és igyekeztem mindenben részt venni, ami a magyarsággal kapcsolatos Kárpátalján. Tizennyolc éves koromtól az Ung-vidéki Hírek szerkesztőségben dolgoztam, ahol a magyar nyelvű lap tudósítójaként a munkám része volt az ungvári járási magyarság rendezvényeinek rendszeres látogatása, az itteni magyar közösséggel kapcsolatos eseményekről történő tudósítás. Aktív tagja vagyok – amióta emlékszem – a KMKSZ-nek, már gyerekként rendszeresen szerepeltem a helyi alapszervezet rendezvényein.

Az idei tisztújító közgyűlésen Petró Ibolya néni úgy döntött, hogy 24 év szolgálat után átadja a stafétát. Az alapszervezetünk közgyűlése pedig engem választott új elnökévé. Remélem, sikerül megfelelnem az elvárásoknak.

– Milyen tervei és elképzelései vannak az alapszervezet elnökeként?

– Az alapszervezetünk új vezetőségével szeretnénk még jobban összefogni és megmozgatni a helyi magyar közösséget. Az utóbbi években elmaradtak Homokon a KMKSZ-es rendezvények. Első lépésként az elmúlt vasárnap a nyugdíjasok számára szerveztünk estet. Június első vasárnapján gyermeknappal szeretnénk megörvendeztetni a gyerekeket. Az idén minden generáció számára szeretnénk programokat szervezni. Jó lenne egy kicsit visszahozni a hagyományokat, felpezsdíteni a homokiak életét, kulturális rendezvényeket, színházi előadásokat, versenyeket szeretnénk szervezni a faluban. A legfontosabb célom ugyanakkor a fiatalokkal történő foglakozás, a számukra szervezendő programok mellett elsősorban nekik szeretnék mindenben segíteni, ami elősegítheti az érvényesülésüket.

Homok lakossága az utóbbi időben jelentősen átalakult. Sokan költöztek ide Ungvárról, az itteni magyar fiatalok közül pedig sokan Magyarországra, vagy Ungvárra. Egyre gyakoribbak a vegyes házasságok. A KMKSZ Homoki Alapszervezetének ebben a helyzetben az a feladata, hogy még jobban összefogja azokat a magyarokat, akik még megmaradtak.

– Hogyan tudott magyar iskola után olyan jól megtanulni ukránul, hogy tizennyolc évesen már fordítóként dolgozott, most pedig nyelviskolát indított?

– Nekem ez könnyen ment, hisz édesapám ukrán, akivel kisgyerekkoromtól csak ukránul beszéltem, míg az édesanyámmal és másokkal a faluban magyarul. Meggyőződésem, hogy minden embernek beszélnie kell az államnyelvet, de ez nem mehet az anyanyelve rovására. Én jó példa vagyok arra, hogy nem kell ahhoz feltétlenül ukrán iskolába járni, hogy valaki tökéletesen elsajátítsa az ukrán nyelvet. Mindenki meg tudja tanulni, ez csak akarat kérdése. Engem érdekelt, nekem érdekes volt, mindig is szerettem a magyart és az ukrán nyelvet is, ezért választottam az egyetemen a magyar szakot, és ezért választottam ilyen munkát magamnak.

– Kiket és mire tanítanak a Vakula Magán Magyar Nyelviskolában?

– Fordítóként azt tapasztaltam, hogy sokan szeretnének magyarul tanulni valamilyen formában. Ezek többségében magyar származású ungváriak, olyanok, akiknek szüleik, nagyszüleik magyarok voltak, de ők valamiért nem tanulták meg a magyar nyelvet. Bár az ukrajnai gazdasági válság miatt most nekünk is nehezebb, de az a tapasztalatunk, hogy Ungváron meglepően sokan vannak olyanok, akik legalább minimális, konyhanyelvi szinten beszélni szeretnének magyarul. Közülük többeket az motivál, hogy szeretnének Magyarországon munkát találni, vagy ott tanulni, de ez nem megy magyar nyelvtudás nélkül. A nyelviskolánkban van alapszintű csoport, akik az ábécével kezdik tanulni a magyar nyelvet, van középszintű csoportunk, akik értenek magyarul, de nehezen beszélnek, és vannak a haladók, akik értenek is, beszélnek is, de szeretnék tökéletesíteni a nyelvtudásukat. Saját, általam kidolgozott program alapján megy nálunk a nyelvtanulás, az eredményeink láttán pedig újabb és újabb tanulni vágyók keresnek fel bennünket. Az Ukrajnát sújtó válság miatt úgy döntöttünk, hogy minden csoportban lesz egy ingyenes hely, azoknak, akik szeretnének magyarul tanulni, de nincs rá anyagi lehetőségük.

Bízom abban, hogy Ukrajnában mielőbb sikerül megteremteni a békét és a békés gazdasági fejődés lehetőségeit, amiben nekünk, kárpátaljai magyaroknak is meg kell legyen a szerepünk.

Badó Zsolt
Kárpátalja hetilap