A Szvoboda a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása ellen
Célegyenesbe ért az ukrajnai felsőoktatás megreformálását célzó új törvényjavaslat, mely a korszerűsítést célzó pozitív folyamatok mellett a kisebbségi jogokat is erősen megnyirbálhatja.
A Legfelsőbb Tanács által első olvasatban elfogadott tervezet kimondja, hogy a felsőoktatás nyelve kizárólag az államnyelv lehet, ami a kisebbségi, köztük a kárpátaljai magyar felsőoktatás jövőjét is veszélybe sodorhatja. Az ukrán oktatás- és tudományügyi kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság munkacsoportot hozott létre a tervezet tökéletesítésére, módosításokat eszközölt a felsőoktatási intézmények, parlamenti képviselők, tudományos szakemberek észrevételei alapján.
Élve a módosítás adta lehetőséggel több kárpátaljai szervezet és felsőoktatási intézmény is hangot adott nemtetszésének a kisebbségek jogait szűkítő, diszkriminatív tervezettel kapcsolatban. Ezzel szemben a napokban határozottan kiállt a tervezet nyelvhasználatára vonatkozó cikkelyének betartása mellett Irina Farion parlamenti képviselő, a nacionalista Szvoboda párt tagja. Farion kijelentette, hogy a Szvoboda határozottan fellép a tervezet ide vonatkozó cikkelyének esetleges módosítása ellen. A képviselő módosítási javaslatában kezdeményezte az „államalkotó jelentőségű tantárgyak” védelmét, melynek értelmében a felsőoktatási intézmények minden szakágán kötelezővé tenné az ukrán nyelv és néprajz, valamint Ukrajna történetének oktatását.
A Kárpátalja.ma megkeresésére a törvényjavaslat magyar kisebbséget is érintő pontjaira és Irina Farion megnyilvánulására reagált Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke:
„A tervezet számos európai normákhoz igazodó kérdést irányoz elő, úgymint a bolognai folyamat szerinti felsőoktatási szerkezet bevezetését vagy a külföldön szerzett diplomák honosításának egyszerűsítését. Viszont a kisebbségi jogokat sértő sarkalatos pontjai is vannak a tervezetnek. A felsőoktatás kizárólag az államnyelven folyhat. Ez hátrányosan megkülönböztető a kisebbségekkel szemben, visszametszi a korábban megszerzett demokratikus jogainkat. Épp ezért nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a Szvoboda párt ragaszkodik a tervezet ezen passzusához, ezzel újfent olajat öntve a tűzre.
A KMPSZ és a II. RF KMF többször is kifejtette véleményét a tervezettel kapcsolatban. Minden kárpátaljai parlamenti képviselőt megkerestünk a javaslatainkkal, melyek között első helyen szerepelt az anyanyelven folyó felsőoktatás lehetőségének biztosítása. Diszkriminatívnak érezzük, hogy egy állami támogatás nélkül, saját erőből fenntartott intézményben sem lehet a törvény elfogadása után az oktatás nyelve az anyanyelvünk. A kisebbségi jogok szűkítése ellentmond az 1991-ben, az ukrán–magyar kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatnak, melyben Ukrajna vállalta, hogy garantálja a kisebbségek anyanyelvi oktatásának jogait, nem hoz olyan törvényeket, intézkedéseket, melyek a korábban kivívott kisebbségi jogokat szűkítik.
Lilija Hrinevics, az oktatási bizottság elnöke az elmúlt évben a kisebbségek jogaival kapcsolatban a parlamentben meghallgatta a kisebbségek képviselőit. A KMPSZ is részt vette ezen az értekezleten, ahol szóban és írásban is tájékoztatták a bizottságot a kárpátaljai magyarokat érintő problémákról, többek között a felsőoktatásba kerülés esélyegyenlőségének csorbulásáról, ami a központosított felvételi rendszer 2006-os bevezetése óta sújtja a magyar középiskolák érettségizőit. A parlamenti bizottság elnöke áprilisban látogatást tett a főiskolán is, ahol találkozott az intézmény tanáraival. A találkozón elmondtuk a törvénnyel kapcsolatos aggályainkat, átnyújtottuk a főiskola fórumain belül megvitatott észrevételeinket tartalmazó levelünket. Némi bizakodásra adhat okot, hogy Lilija Hrinevics kompromisszumkésznek bizonyult a megbeszélésen.”
A héten kerülhet sor a felsőoktatási törvénytervezet megszavazására, melynek fő céljaként a felsőoktatás megreformálását, fejlesztését és európai integrációját tűzték ki. Korábban Olekszandr Turcsinov megbízott államfő és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök is ígéretet tett a kisebbségi nyelvek jogainak bővítésére. Reméljük, hogy a hangzatos szavak és kijelentések nem válnak vízzé és a törvénymódosítás elbírálása egy demokratikus állam döntését tükrözi majd, s nem ad helyt a Szvoboda párt által is hirdetett nacionalista ideológiának, mely nagy szerepet játszott a kelet-ukrajnai zavargások kirobbanásában is.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma