Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott egyházi ünnep, amelyen a keresztények a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek.
A magyar kultúrában számos szokás kötődik a pünkösdhöz, melynek több eleme a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Néhány településen még ma is élnek pünkösdi hagyományok, játékok. Közülük azonban nagyon sok mára szinte teljesen eltűnt, s csak a hagyományőrző rendezvények keretében élnek tovább. Ezek közé tartozik a pünkösdi királyválasztás is.
A Nagyberegi Tájházban június 10-én második alakalommal szerveztek pünkösdi királyválasztást és táncházat. Az alkalomra több településről – Mezőkaszonyból, Nagybégányból, Asztélyból és Nagyberegről – érkeztek fiatalok.
A rendezvény kezdetén a mintegy nyolcvan iskolásnak és a jelenlévő felnőtteknek Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a Salánki Íjászkör vezetője beszélt a pünkösdi hagyományokról, köztük a királyválasztásról. Ezután a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet hagyományőrző műhelye által összeállított vetélkedő következett. A verseny során összesen 24 bátor iskolás fiú mérte össze ügyességét és küzdött a pünkösdi király címért.
A Toldi-próbaA hagyomány szerint a pünkösdi királyt lovasversennyel és tűzugrással választották. A legények fiatalságára való tekintettel ebben az esetben egyéb versenyszámokból válogattak a szervezők. Az egyéni teljesítményt, ügyességet és csapatjátékot is mérő népi játékok között volt gólyalábon járás és nyári síelés, diótörő, kakasütő, valamint csirkeverő játék és bothúzás. Az utolsó fordulóban már csak a két legügyesebb legény mérte össze erejét. Ez volt a Toldi-próba. Arany János művéből ismerjük Toldi Miklós történetét, aki egy petrencés rudat felemelve mutatta meg a Buda felé vezető utat. Ez a jelenet ihlette a játékot is, mely során az „ifjú Toldiknak” egy kisebb „petrencés rudat” kellett tartaniuk. A több mint egy percig tartó próba után a Mezőkaszonyi Középiskola tanulója, Buda Attila lett a győztes, ő viselheti egy évig a pünkösdi király címet. A koronát Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója adta át a győztesnek. A korona a királynő fejére is felkerült. A pünkösdi király választása Sütő Barbarára esett. A versenyzők közül senki sem távozott üres kézzel. Mindenki ajándékban részesült.
A vetélkedő után a tájház udvarán táncház várta a résztvevőket. A talpalávalót a Borzsa-Vári népi együttes húzta Kovács Sándor vezetésével. A táncvezető Kricsfalusi Miklós volt.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Gégény Olga, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, valamint Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya.
A pünkösdi királyválasztással egybekötött program az Emberi Erőforrások Minisztériumnak támogatásával valósult meg.
A Nagyberegi Tájházban június 10-én második alakalommal szerveztek pünkösdi királyválasztást és táncházat. Az alkalomra több településről – Mezőkaszonyból, Nagybégányból, Asztélyból és Nagyberegről – érkeztek fiatalok.
A vetélkedő után a tájház udvarán táncház várta a résztvevőket. A talpalávalót a Borzsa-Vári népi együttes húzta Kovács Sándor vezetésével. A táncvezető Kricsfalusi Miklós volt.