Polarizálódik az amerikai társadalom

Egy felmérés szerint Amerikában 2004 óta 10-ről 21 százalékra nőtt azok aránya, akik csak konzervatív, vagy kizárólag liberális szemszögből látják a világot, és 49-ről 39 százalékra csökkent a vegyes értékrendűeké.

A választott posztokra aspirálók 31 százaléka kompromisszumképtelen, a kampányadományozók 41 százalékára jellemző ez. A konzervatív republikánusoknál 66, a liberális demokraták között pedig 50 százalék gondolja azt, hogy a másik párt fenyegetést jelent az ország jólétére.

Folytatódott az amerikai társadalom ideológiai polarizálódása az elmúlt évtizedben, ami megnehezíti a békés egymás mellett élést – állapította meg a Pew kutatóintézet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében.

A kutatásból kiderült, hogy az amerikaiak ideológiai és politikai megosztottsága egyre inkább nemcsak a választásokon nyilvánul meg, hanem abban is, hogy hova költöznek, miből tájékozódnak és kikkel barátkoznak.

A Pew megállapította, hogy 2004 óta 10-ről 21 százalékra nőtt, vagyis több, mint megduplázódott azoknak a száma, akik következetesen csakis konzervatív, vagy kizárólag liberális szemszögből látják a világot. Az egyenlő arányban ötvözött, vegyes értékrenddel bíró emberek aránya ugyanebben az időszakban 49 százalékról 39-re csökkent.

Az ideológiai merevség a politikailag aktív emberek esetében gyakoribb, mint a teljes népesség körében, ezért a patthelyzetek kialakulása mind Washingtonban, mind pedig az egyes államok székvárosaiban egyre gyakoribbá válik.

Azon válaszadók közül, akik rendszeresen szavaznak az általuk támogatott párt előválasztásán a választott posztokra aspiráló jelöltek személyéről, 31 százalékukra jellemző a kompromisszumképtelenség. A kampányadományozók esetében ez az arány eléri a 41 százalékot.

A pártok esetében mértékadóvá vált az „ideológiai tisztaság”. A többség a demokraták esetében liberális, a republikánusoknál pedig konzervatív. Az „ideológiai tisztaság” felé való elmozdulás – az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom népszerűsége miatt – a Republikánus Pártban szembetűnőbb, de hasonló folyamat játszódik le a demokratáknál is. Ott azonban nem mutatkoznak meg ugyanolyan erőteljesen a másik oldal jelentette „fenyegetés” miatti aggodalmak, mert a Fehér Ház jelenleg demokrata kézben van.

A konzervatív republikánusoknál 66, a liberális demokraták között pedig 50 százalék gondolja azt, hogy a másik párt fenyegetést jelent az ország jólétére. A következetes konzervatívok kétharmada, az eltökélt liberálisoknak pedig a fele kizárólag a saját politikai oldaláról választja ki közeli barátait. Tízből három ember mindkét táborból azt vallotta, hogy fontos olyan helyen laknia, ahol a többségével közösek a politikai nézetei.

A Pew megállapította, hogy a következetes liberálisok egynegyede és az elvhű konzervatívok 30 százaléka nem nézné jó szemmel, ha a közvetlen családjából valaki egy olyan személlyel házasodna össze, aki a másik oldalhoz húz.

A felmérésbe bevont személyeknek 10 kérdésre kellett válaszolniuk, amelyek egyebek között az üzleti tevékenység szabályozására, a hadsereg különböző célokra való bevethetőségére, a környezetvédelemre és a bevándorlásra vonatkoztak. Tízből kilenc témakörben 1994 óta eltávolodtak egymástól a demokraták és a republikánusok nézetei.

Mindkét párt esetében 80 százalékra tehető azoknak az aránya, akik rossz véleménnyel vannak a másik politikai erőről. Ebben a kérdésben mindkét oldalon két számjegyű növekedést mutattak ki.

A felmérés egy 10 ezer fős országos mintán készült, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 1,1 százalékpont.