Az örökölt ház és a kerthasználó szomszéd

„Ungváron születtem 1929-ben, orosz és magyar állampolgár vagyok. 2012-ig Oroszországban dolgoztam, azután Munkácson telepedtem meg. Szüleim halála után én örököltem itteni házukat és a hozzá tartozó telket. Ezt támasztja alá a törvény szerinti öröklésre való jogot igazoló irat, a ház technikai paszportja, a kert tervrajza. Mindkét szomszédom két éve privatizálta a maga telkét. Az utóbbi időben az egyik szomszéd – kerítés hiányában – úgy járkál a telkemen, mint a sajátján, és azt vesz el magának, amit akar (virágot, gyümölcsöt). Arra hivatkozik, hogy 20 éven keresztül ő használta a kertet, ő ültetett ott mindent. Jogos a szomszéd viselkedése? Joga van a szomszédnak kisajátítani („Приватизація”) a kertemet? Köteles-e a szomszéd a telkeink között kerítést emelni?”

– Sajnos, a levélből nem derül ki az ügy minden részlete – például nem tudható, hogy szülei annak idején privatizálták-e a területet, amelyen a házuk áll, a kertet –, így a válasz is csupán töredékes lehet. Kezdjük mindjárt azzal, hogy az ön által felsorolt három dokumentum önmagában nem bizonyítja egyértelműen, hogy minden rendben van a tulajdonjogával néhai szülei házát, telkét és kertjét illetően. A törvény szerinti öröklésre való jogot igazoló irat például nem egyenértékű a tulajdonjoggal. Csupán lehetővé teszi, hogy a szóban forgó ingatlantulajdont a saját nevére írassa át, ám amíg ez meg nem történik, ön nem élhet a szóban forgó ingatlan vonatkozásában a tulajdonosi jogok teljességével. Mindenekelőtt tehát azt volna jó tisztázni, hogy privatizálva lett-e a telek, amelyen a ház áll, illetve megtörtént-e a ház és privatizáció esetén a telek tulajdonjogának átjegyzése az ön nevére. Ha a kert a ház telkétől független, önálló földrészlegnek minősül, tisztázni kell annak a tulajdoni helyzetét is.

Azt tanácsolnám, hogy amennyiben kétségei vannak mindezzel kapcsolatban, keresse fel az ingatlantulajdon bejegyzését és nyilvántartását végző helyi hivatalt (Реєстраційна служба Мукачівського міськрайонного управління юстиції), s ott tájékozódjék arról, hogy jelenleg ki az ingatlan és a telek bejegyzett tulajdonosa. Amennyiben például kiderül, hogy a ház tulajdonjoga ugyan az öné vagy a szüleié, a telket viszont, amelyen áll (vagy a kertet) nem privatizálták, tanácsos megindítani a privatizációt.

Ha viszont a jog szempontjából tisztázott, hogy szülei nyomán immár ön a ház tulajdonosa, s a telek, a kert vonatkozásában is joga van tulajdonosként eljárni, a helyzet egyértelmű és viszonylag egyszerű, hiszen szomszédjának nem hogy kisajátítani, privatizálni nincs joga a kertet, de még csak nem is használhatja azt, be sem léphet oda az ön engedélye nélkül. Ha mégis megteszi, ön bátran fordulhat a rendőrséghez, tehet feljelentést az ügyben.

Valamivel problémásabb a telkeiket elválasztó kerítés kérdése, mivel a vonatkozó jogszabályok és rendeletek értelmében annak megépítése illetve fenntartása a szomszédok közös kötelessége. Magyarán, önöknek a szomszédjával közösen kell határozniuk arról, hogy legyen-e kerítés és milyen, ki építse meg azt, és közösen kell állniuk a költségeket is. A jogszabály ebben csupán annyit segít, hogy amennyiben valamelyik szomszéd nem hajlandó megegyezni, vagy nem kíván hozzájárulni a kerítés építési költségeihez, a másik félnek jogában áll a helyi önkormányzat illetékeseinek közbelépését kérni.