Székelyföld jelentkezik – Tusványos 2014
Az erdélyi Szék-helyek.ro híreiből válogattunk.
Megkezdődött a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A nulladik napon az 1990-ben rendezett szabadegyetem ötletgazdái és alapítói felkeresték az első helyszínt, Bálványosfürdőt, ahol a felállított életfát megkoszorúzták és emlékeztek a kezdetekre. A folytatásban a Grand Hotel Bálványos teraszán Történelmet írtunk – 25 éves a bálványosi folyamat című fórumon idézték fel az eltelt éveket, kiemelve annak nemzetpolitikai, közéleti szerepét.
A rendezvényt 1990 és 1996 között Bálványosfürdőn tartották meg, de 1997-re kinőtte a helyet, ezért a szervezők átköltöztették Tusnádfürdőre. Az Istvána Panzió udvarán a 20. évforduló alkalmával 2009-ben életfát állítottak fel, ezt koszorúzták most meg a résztvevők.
A koszorúzás után a Grand Hotel Bálványos teraszán folytatódott a visszatekintés. Levetítették a Történetekből történelem – Tusványos 25 éve című, Maksay Ágnes által rendezett dokumentumfilmet, melyben az alapítók és ötletgazdák mesélték el a kezdeteket. Ezt követően az Angliából érkezett David Campanale, a BBC munkatársa arra emlékezett, hogyan gyűltek össze 1989 decemberében Sántha Attila költő barátnőjének kézdivásárhelyi garzonlakásában. A kommunizmus után románok és magyarok egymásra találása teremtette meg a tolerancia fórumát. „Nem elég meghallgatni egymást: a tolerancia az, amikor a másságot nem veszélyként értékeljük, hanem tanulunk egymástól” – fejtette ki Campanale.
„Ma is időszerűek a bálványosi folyamat alapgondolatai” – mutatott rá a folytatásban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az erdélyi szabadegyetem és fesztivál egyik ötletgazdája. Felolvasta a 25 esztendővel ezelőtt Európa fiataljaihoz intézett felhívást, melyet David Campanale, Németh Zsolt, Szabó Miklós, ifj. Deme László és Sántha Attila írt alá. „Amikor a tábornak a gondolata megfogalmazódott, igazán az vezetett bennünket, hogy ne hagyjuk, hogy ez a fellángolás, a diákmozgalom aláhulljon és eltűnjön a semmibe, hanem indítsunk el egy magyar–erdélyi, magyar–román háromszögű párbeszédet, amely hosszú távon teszi lehetővé azoknak az értékeknek, gondolatoknak az ébren tartását, amelyeket fontosnak érzünk” – magyarázta Németh.
A jelen levő Smaranda Enache emberi jogi harcos a marosvásárhelyi fekete márciust idézte fel, amit véleménye szerint azért szerveztek, hogy bebizonyítsák, szükség van a Securitatéra, amely át is alakult a mai Román Hírszerző Szolgálattá.
Török Sándor alapítóként – felidézve 1990-es éveket – elmondta, hogy nem véletlenül rendezték a szabadegyetemet júliusban: a Szent Anna-nap miatt döntöttek az időpont mellett.
Kovács Attila, az egykori Magyar Demokrata Ifjak Szervezetének (MADISZ) elnöke a kézdivásárhelyi Vigadóban megtartott gyűlésről beszélt, amikor 1989. december 24-én megválasztották a város új vezetőségét.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felidézte, hogy ő később kapcsolódott be a folyamatba mint a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) elnöke.
Jakabos Csaba István, a csavargyár volt vezérigazgatója arról beszélt, amikor este kihívták a gyárból és fegyvert követeltek tőle, hogy megvédjék a várost a terroristáktól. Ő nem adott fegyvert a kezükbe, ezért nem folyt a városban ártatlan vér. Kiemelte az ifjak érdemét a Székely Újság megalapításában.
Az előadások után a résztvevők a szállodával szemben épülő szabadtéri színpadhoz vonultak, ahol Szarvadi Loránd tulajdonos bemutatta a majdani színpad és amfiteátrum tervét. Elmondta: amikor tavaly nyáron elkezdték rendbe tenni a szálloda környéket, nekiláttak a 12 hektáros terület romjainak eltakarításhoz, feleségével, Zsuzsával, Jeney Jankával és Marius Albişor építésszel egyetértettek abban, hogy ezt a völgyet az Isten is amfiteátrumnak teremtette. Kedden a megeredő esőben Németh Zsolt jelképesen elhelyezte az alapkövet, amelyet Bardócz Csaba és Andorkó Attila lelkész áldott meg.