„…a szívemben az egész tábort elvittem magammal”

Határokon átívelő kapcsolatrendszer, életre szóló barátságok, magyarságismereti jutalomtábor… 2014. július 3-a és 14-e között megrendezték az idén 21. évét ünneplő Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábor – Diákok Határok Nélkül (Students Without Boundaries) programot, amely 2008 óta az Európai Unió legjobb programsorozata címet viseli.

Ezen a nyáron 105 határon túli és szórványból érkező magyar fiatal kapott arra lehetőséget, hogy újabb, vele hasonló sorsú barátokat szerezzen, gazdagítsa ismereteit a magyar nép történelméről és kulturális kincseiről, valamint megerősödjön nemzetéhez való hűségében.

Az idei Rákóczi-tábor megállóhelyeiben és programsorozatában is eltérő volt a korábbi évektől. Az indulási pont a Békés megyei Mezőtúr volt, ahonnan a Zrínyi- és a Bethlen-csapat buszai az ország két különböző pontjára indultak.

A 11 nap alatt a fiatalok olyan előadásokat hallhattak, amelyek témájukban az 1944-es tragikus események borzalmas megrázkódtatásait elevenítették fel, majd kerekasztal beszélgetések következtek. Az üzenetet mindenki a szívébe fogadta: a múltat be kell vallani, tanulni abból, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló tragédiák.

Kárpátalját húsz, közösségében aktívan tevékenykedő, talpraesett és tehetséges fiatal képviselte. A tábor hangulatát, a benne uralkodó lelkületet gondolataikon, élményeiken keresztül érzékelhetjük a következő élménybeszámolókban.

Dávid Krisztina, Zápszony: „A Rákóczi Mozgótábor lehetőséget adott arra, hogy megismerhessem az anyaországot és mindeközben életre szóló barátságokat kötöttem. Ez már önmagában is nagyszerű, de az az érzés, ami átjár azóta is – leírhatatlan. Csodálatos vezetők, új kapcsolatok, gyönyörű tájak, épületek, új ismeretek, a közös éneklések, szórakozás, egy új család. Ezt az élményt nem lehet leírni, ezt át kell élni….”

Bodnár Milán, Kígyós: „Számomra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy mostantól én is tagja lehetek a Rákóczi Családi Körnek. Még soha nem jártam Magyarországon, így a tábor olyan lehetőségek tárháza volt számomra, amelyből igyekeztem a 11 nap alatt a legtöbbet meríteni. Azt gondolom, hogy életem egyik legjobb döntése volt megírni a pályázatot és elmenni a mozgótáborba! Számos táborban vettem már részt, de bátran kijelenthetem, hogy a Rákóczi-tábor volt a legjobb.”

Márkus Noémi, Bátyú: „A Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábor esélyt adott arra, hogy megerősödjem magyarságomban és felfedezzem a kisebbségi lét örömeit és nehézségeit más régiókból jött társaim segítségével. Egy hatalmas élmény volt ez a 11 nap. Eljuthattam olyan helyekre, ahová lehet, hogy soha többé nem lesz lehetőségem. Életre szóló barátokat szereztem Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről. A tábor ráébresztett arra, hogy mindig vállalnunk kell önmagunkat, a magyarságunkat és a szülőföldünket, büszkének kell rá lennünk. Ez a Rákóczi-csoda, amit személyesen átélhettem és örülök, hogy a részese lehetek.”

Bubnyák András, Ungvár: „Minden arcot felismertem, mindenkire tudtam valamit mondani, ami csak rá volt jellemző. Olyan furcsa érzésem van, mintha a csapat minden tagja rám ragasztotta volna egy apró tulajdonságát, mintha bennem élnének tovább. Nem tudom mások mit éreznek, de én a szívemben az egész tábort »elvittem magammal«.”

Hálával tartozunk a Rákóczi-tábort megálmodó Aykler házaspárnak – mindannyiunk Zsuzsa nénijének és Berci bácsijának. –, akiknek immáron 21 évnyi kitartó munkája biztosítja a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány működését. Munkájuk által létrejött egy olyan kapcsolatrendszer, amely lassan több mint 3000 magyart számlál. Köszönettel tartozunk a tábor megvalósításában segítő észak-amerikai, kanadai és izraeli adakozóinknak, valamint a magyarországi, felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági szervezőknek és segítőknek kitartó és lelkes munkájukért.

A program ideje alatt mindkét csapat himnuszt írt, melyek róluk és a táborról szóltak,, de a történelem okozta sebeket és a búcsú fájdalmát is ebben a dalban gyógyították. A következő pár sor a Zrínyi-csapat himnuszából idéz egy kisebb részletet:

S valóban, a 11 nap után mindenki azt a csomagot hozta el magával, amelyet a Rákóczi-tábor felejthetetlen élménye töltött meg.