A néger nem fekete!

A nigger szégyenteljes kifejezés. Azért használják, hogy kifejezzék az alsóbbrendű fajnak tekintett feketék iránti gyűlöletüket. Maga a szó ártalmatlan lenne, ha pusztán azt a célt szolgálná, hogy segítségével az egyik csoportot el lehessen különíteni a másiktól; de nem ezzel a szándékkal használják…

Hogyan nevezték és nevezik ma is a sötét bőrű embereket? A nyugati kultúrkör olyan alapszövegei, mint például a Biblia, még egészen más értelemben használták a fekete szót, és jóval gyakoribb volt a származás vagy szülőhely megnevezése, mint a bőrszíné. A helyzet a gyarmatosítással változott meg, mert ekkor tömegesen kerültek fekete bőrű emberek messze szülőföldjüktől olyanok közé, akiket nem érdekelt az etnikai hovatartozásuk, csak az, hogy Afrikából jöttek.

A fekete jelentésű negro szót a portugál és spanyol kereskedők, majd gyarmatosítók kezdték el használni a XV–XVI. század környékén. A szó a latin nigerből ered. Csábító a gondolat, hogy innen származik Nigéria és Niger afrikai államok neve is, de a kapcsolat nem ennyire világos. Ezeket az országokat a rajtuk áthaladó Niger folyóról nevezték el, de elképzelhető, hogy a folyó neve nem latin eredetű! Hasszán al-Vazzán, ismertebb nevén Leo Africanus XVI. századi marokkói földrajztudós, utazó és szótárszerkesztő használta először a Niger nevet nyomtatásban. De honnan vette?

A folyamot a környékén lakó népek számos különböző névvel illették – legészakabbi részén, Timbuktu városánál a Tuareg Egerew n-Igerewen, Folyók folyója nevet viselte. A Niger mentén található települések közül Timbuktuba érkezett a legtöbb európai kereskedő, mert ez a nagyváros volt számos, a Szahara sivatagot átszelő karavánútvonal végállomása; Leo Africanus is megfordult itt. (Timbuktu a kultúra fellegvára is volt: már a XII. században a korabeli európai egyetemekhez mérhető intézmény működött a városban.) Az európai utazókat valószínűleg a tuareg elnevezés a latin nigerhez hasonló hangzása ihlette meg, és innen eredt a folyó általunk is használt neve.

A rövid kitérő után térjünk vissza a spanyolokhoz és portugálokhoz! A XV. század második felére a negro szó mindkét országban nem csak sötét bőrszínű embert jelentett, hanem a rabszolga szinonimájaként is használták. Portugália dél-amerikai gyarmatain eleinte az őslakos indiánokat is negrónak nevezték. Az afrikai fekete muszlimokat pedig fekete mórnak (mouro Negro) hívták, és eltérő hitük miatt különösen negatívan ítélték meg őket.

Az angolok is átvették a szóhasználatot – amikor a XVI–XVII. század fordulóján I. Erzsébet királynő megkísérelte kiutasítani a birodalomból a fekete lakosságot, a negars és blackamoors (fekete mórok) szavakkal illette őket. (A negar alakváltozat valószínűleg a francia nègre hatására jelent meg az angolban.) A fekete emberekre általánosságban ekkor még angolul is szinte csak a negro vagy negar jövevényszavakat használták, nem a fekete jelentésű black-et. Ez a jelenség más nyugat-európai nyelvekben is megfigyelhető volt, például a franciában, ahol a noir (fekete) helyett a nègre vált bevetté. Valószínűleg azért történt így, mert a portugál negro további jelentéstartalommal is bírt: nem csak azt jelentette, hogy valaki egyszerűen sötét bőrű, hanem az afrikai emberek társadalmi helyzetére is utalt a nyugati társadalmakban. A negro rabszolga, alsóbbrendű, alárendelt volt.

Az amerikai angol nigger szó a negarból alakult ki, de emellett a negro is elterjedt Amerikában. A gyökereit vesztett fekete lakosság önbesorolásra is csak ezeket a kifejezéseket tudta igénybe venni, így ekkor még nem számítottak egyértelműen szitokszónak, de ettől nem váltak semlegesebb jelentéstartalmúvá sem. Sok helyen olvashatjuk, hogy a XIX. századi Amerikában a nigger nem volt kimondottan durva kifejezés, például az angol Wikipédia is tartalmaz hasonló állításokat. Általában arra szokás hivatkozni, hogy több fehér szerző is különösebb rasszista felhangok nélkül használta a szót.

Valószínűleg ő a saját bőrén jobban érezte, mennyire pejoratív, mint egy fehér irodalmár… Ugyanebbe az irányba mutat a számos, a nigger szót egyértelműen negatív jelentésben tartalmazó korabeli szólásmondás, mint például a „nigger a farakásban” (Nigger in the woodpile) – ez azt a helyzetet jelöli, amikor valaki elhallgat valamilyen, a helyzet értékeléséhez nélkülözhetetlen negatív tényt. Valószínűleg onnan ered a szólás, hogy a rabszolgaság elől északra menekülő emberek fát szállító vagonokon rejtőztek el. Mára már ez a kifejezés szinte teljesen kiveszett az angol nyelv összes dialektusából, ha idősebb közszereplők olykor-olykor szájukra veszik, utána heves bocsánatkérésre kényszerülnek. Így járt például az EU-ellenes nézeteiről ismert angol főnemes és jobboldali politikus, Robert Dixon-Smith, aki azzal védekezett, hogy fiatalabb korában ez a szólás Nagy-Britanniában is általánosan elterjedt volt.

A XIX. század végére a nigger szó egyre vállalhatatlanabbá vált – azon el lehet vitatkozni, hogy a szó jelentése változott-e meg, vagy a politikai környezet. A nigger = rabszolga képzettársítás mindenesetre a mai napig olyan erősen él az amerikai köztudatban, hogy amikor a közelmúltban egy kis kiadó megjelentetett Mark Twain Huckleberry Finnjéből egy cenzúrázott kiadást, a nemkívánatos szót egyszerűen a rabszolga jelentésű slave-re cserélték. Nem biztos, hogy jó döntés volt: több fekete értelmiségi is hangosan kikelt a változtatások ellen, mondván, a fehérek szebbnek akarják feltüntetni a közös múltat, mint amilyen ténylegesen volt. A blogoszférában heves vita dúlt, és többen azt is kiemelték, hogy nekik mint fekete gyerekeknek nagyon rosszul esett, amikor egy kötelező olvasmányban folyamatosan őket becsmérlő szavakkal szembesültek, ráadásul a fehér osztálytársaik elröhögték az egészet. Valószínűleg egyszerűbb lenne, ha rasszizmus témában valamilyen modernebb regényt olvastatnának az iskolákban, de nem csak Magyarországon szokás rég elavult kötelezőkkel gyötörni a diákokat…