A Magyar Külügyminisztérium Grúzia kérésére a Georgia elnevezést használja
A Magyar Külügyminisztérium a magyar-grúz diplomáciai érintkezésben, a kétoldalú baráti kapcsolatok elmélyítése céljából már a Georgia elnevezést használja – derül ki a külügyminiszter képviselői interpellációra adott írásbeli válaszából, amelyet az Országgyűlés csütörtökön közölt.
Martonyi János tudatta, a Földrajzinév-bizottság tavaly áprilisban úgy foglalt állást: tudomásul veszi a Külügyminisztérium azon gyakorlatát, hogy a kétoldalú diplomáciai érintkezésben a Georgia elnevezést is használják. „Az állásfoglalás közlését követően a Külügyminisztérium a georgiai féllel folytatott hivatalos levelezésben megkezdte a Georgia/georgiai elnevezés használatát” – írta a miniszter.
Puskás Tivadar (KDNP) és Kupper András (Fidesz) július közepén azt kérte a külügyminisztertől: tegyen lépéseket azért, hogy Grúzia helyett Magyarországon is a Georgia elnevezés váljon hivatalossá és széles körben használatossá.
Martonyi János válaszában közölte: a georgiai fél már 2009. június 12-én kezdeményezte a Külügyminisztériumnál, hogy Magyarország – legalább a hivatalos kommunikáció szintjén – változtassa meg az orosz nyelvi közvetítéssel meghonosodott Grúzia elnevezést Georgiára. A magyar diplomácia vezetője rámutatott: Grúziát minden nemzetközi szervezetnél, így az ENSZ-nél is Georgia néven jegyezték be hivatalosan, ettől a gyakorlattól csak néhány állam, köztük Magyarország tér el.
A külügyi tárca az ügyben állásfoglalást kért a Földrajzinév-bizottságtól és a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől. A bizottság 2009-ben két alkalommal is úgy foglalt állást, hogy a magyar nyelvben már meghonosodott Grúzia elnevezés megváltoztatása nem indokolt, és az MTA Nyelvtudományi Intézete is hasonló álláspontra helyezkedett.
A Külügyminisztérium a georgiai fél ismételt kérései nyomán viszont arról tájékoztatta a Földrajzinév-bizottságot: a tárca szempontjából nincs akadálya azon grúz kérés teljesítésének, hogy a Georgia/georgiai elnevezések használata a hivatalos érintkezésben megkezdődjön. A bizottság közölte, hogy tudomásul veszi a minisztérium gyakorlatát, de megjegyezte, a korábbi bizottsági döntéseket érvényesnek tekintik.
Martonyi János az írásban benyújtott képviselői interpellációra válaszolva kifejtette: a Külügyminisztérium gyakorlatát a georgiai fél tudomásul vette, s az utóbbi időben ez a kérdés már nem szerepel a kétoldalú találkozók napirendjén. Hozzáfűzte: ahhoz azonban, hogy az új elnevezés a köznyelvben is széles körben meghonosodjon, az illetékes magyar szervek ilyen értelmű döntése és népszerűsítő munkája szükségeltetik.
A grúz kormány június végén ismét felhívást intézett azokhoz az országokhoz, amelyek az ország elnevezésének oroszos alakját, a Grúziát használják: térjenek át a Georgia alak használatára. A grúz külügyminisztérium úgy tájékoztatott, hogy Dél-Korea hamarosan módosít az elnevezésen, míg például Japán, Lengyelország és a balti államok továbbra is a Grúzia alakot használják.
A grúz kormány régóta szorgalmazza az országnév oroszos alakjának megváltoztatását. Tbiliszi azután kezdte el ismét hangosabban követelni a Grúzia alak elhagyását, hogy nem egészen három éve néhány napos háborút vívott Oroszországgal. A két szomszédos ország között azóta sem állt helyre a diplomáciai viszony.
Európa nem szláv nyelveinek többségében Georgia a kaukázusi ország neve. A XIX. századi magyar szövegekben a Georgia és a Grúzia alak is fellelhető. A grúz nyelvben Szakartvelo a kaukázusi ország neve. Ezt az alakot „minden grúzok atyja”, a legenda szerinti államalapító, Kartlosz nevéből származtatják.
MTI alapján