Hazahívogató Falunap Szalókán – Ezúttal elmaradt a dáridó

Tizenkilencedik alkalommal szervezett Hazahívogató Falunapot augusztus 17-én az ungvári járási Szalókán a helyi KMKSZ-alapszervezet és a községi tanács. A Tisza-parti kisközség hagyományőrző rendezvényére rendszeresen meghívják a faluból elszármazottakat, illetve újabban a községgel baráti kapcsolatokat kiépítő települések küldöttségeit. Ezúttal viszont az Ukrajnában kialakult helyzet miatt változott a Hazahívogató Falunap szokásos menetrendje, ökumenikus istentisztelettel könyörögtek vendékek és vendéglátók a békéért, pénzt gyüjtöttek az áldozatok családjainak, és elmaradt az utcabál is. Mert míg országunk keleti részében háború van, nálunk sincs helye a harsány vigadalomnak.

A falu múltját felidéző, csak ezen az egy napon látható néprajzi kiállítást Orosz Kálmán, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a helyi alapszervezet régi, megvalósulásra váró álma, hogy egy régi parasztházat megvásárolva egy állandó kiállítóhelyet teremtsen a faluban még fellelhető néprajzi értékeknek.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta, hogy ma már a járási szervezet és a helyi alapszervezet közös álma, hogy Szalókának is legyen saját tájháza. A néprajzi kiállítást összeállító Ráti Éva felhívta a figyelmet a kiállítás újdonságaira, de ugyanakkor elmondta, hogy a tavalyi kiállításon még látható tárgyak egy részét már pénzzé tették a tulajdonosok. Az eddigi tizennyolc falunap mindegyikén részt vett a Szalólán született, de fiatal kora óta Budapesten élő Terjék Béla bácsi, aki ezúttal levélben fogalmazta meg, hogy a kivándorló szemével hogyan fejlődött Szalóka. Immár 16. éve rendszeresen megjelenik a falunapra a szokásos 250 példányban helyi KMKSZ-alapszervezet falunapi kiadványa, a Szalókai Füzetek, melyet szívesen forgatnak vendégek és falubeliek egyaránt.

A falunap résztvevői a néprajzi kiállítás megnyitását követően a temetőkertbe vonultak, ahol a 90. zsoltár eléneklését követően Tóth István beregszászi magyar főkonzul szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve: „A Hazahívogató Falunapot nagy erényének tartom Szalóka községének, hisz hagyományt ápol, kapcsolatokat ápol, nem ereszti el azokat, akik valaha itt éltek, elszármaztak, vagy baráti kapcsolatba kerültek a településsel. Ez egy nagy megtartó erő itt, helyben. Szalóka, ez az Árpád-kori kistelepülés beépült a magyar vérkeringésbe, mai viszonyaink között még inkább fontos, hogy ezek a kapcsolatok éljenek, erősödjenek.”

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke ünnepi beszédében elmondta: „Egyik állandó helyszíne ennek a rendezvénynek a szalókai temető. Azt hiszem, hogy nem véletlenül, hiszen itt, ebben a szép környezetben nyugszanak a szalókaiak ősei, azok, akik évszázadokon keresztül fenntartották ezt a községet. Jólesik arra emlékezni itt, hogy az ő munkájuk nélkül ez a község nem maradhatott volna fenn. Ilyenkor az ember mindig elgondolkodik, hogy márcsak ősei emlékeiért is szükséges és kell, hogy mindent megtegyünk azért, hogy ez a község és az egész kárpátaljai magyar közösség továbbra is fennmaradjon és fejlődjön szülőföldjén.”

Az emlékező beszédeket követően mindannyian megkoszorúzták a sztálinizmus áldozatainak emlékművét, a 2011-ben elhunyt dr. Soós Kálmán történész, politikus, főiskolai rektor sírját. Majd Bátori József, a református gyülekezet gondnoka és Orosz Kálmán, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke az első világháború áldozatainak emlékhelyén és a község egykori lelkészének, Ruszka Eleknek a sírján is elhelyezte a megemlékezés koszorúit. A koszorúzás alatt Fekete Miklós tárogatóművész és a Szalókai Reménység Református Kórus szolgált.

A falunap ezúttal rendhagyóan, a békéért fohászkodó ökumenikus istentisztelettel folytatódott a helyi kultúrházban, igét Balogh Attila, az Ungi Református Egyházmegye esperese hirdetett. Imádkozott Ukrajna békéjéért Szalóka társközségének, az ukránok által lakott Petrivkának görögkatolikus papja, Ivan Rusin atya, valamint egykor a községben húsz évig szolgáló Kiss Ernő nyugalmazott református lelkipásztor is.

Az ökumenikus alkalom végén a persely a háborús cselekményekben részt vevők családjainak megsegítésére volt kitéve. Az alkalomhoz illően ezúttal egyházi énekkarok léptek színpadra, akik a testvértelepülésről, a Baranya megyei Pellérdről, a Szomszédos Eszenyből és Bakosból érkeztek.

Köszöntötte a falunap résztvevőit Varga Ferenc ungvári magyar konzul, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke, Szanyi János, a KMKSZ Bakosi Alapszervezetének elnöke, Szilvási Zoltán, Nagydobrony polgármestere és Tajti Zoltán, Pellérd polgármestere, aki a helyi közösségnek egy komplett hangosító berendezést adományozott.

Délután három órától gyermekprogramok kezdődtek: a Tisza utcában aszfaltrajzverseny és az elmaradhatatlan gyermekszépségverseny, amelynek szakavatott zsűrije idén Komonyi Barbarát választotta szépségkirálynővé. Felléptek többek között a helyi óvodások, iskolások, az Eszenyi Grácia Tánccsoport, a Szalókai Nyitnikék Alapítványi Zeneiskola növendékei, a helyi kultúrház szalókai Tiszavirág tánccsoportja, és a kis Mazsolák Tánccsoport, valamint a helyi határőrség két énekese: Olekszandra Pirosenko és Ihor Manajlecsko.

A szalókaiak abban bíznak, hogy a jövő évi, jubileumi, huszadik Hazahívogató Falunapot már békében és önfeledten ünnepelhetik majd.