A világ számos nyelve kihalhat a gazdasági növekedés következtében

Egy új kutatás szerint a világ számos nyelve kihalhat a gazdasági növekedés következtében.

Már most a kihalás rizikója fenyegeti a közel 7000 nyelv jelentős részét. A kutatók megemlítették például az Ainu nyelvet Japánban, amely manapság súlyosan veszélyeztetett, mivel csak 10-en beszélik. Az ENSZ szerint a ma használatos nyelvek fele az évszázad végére eltűnhet, amennyiben semmit sem teszünk védelmük érdekében.

Tacuja Amano, a vizsgálat vezetője eredetileg fajmegőrzéssel foglalkozik, de munkája folyamán érdekelni kezdték a veszélyeztetett fajok és veszélyeztetett nyelvek közötti hasonlóságok. A kutatók elsőként megvizsgálták, mely nyelvek vannak veszélyben, majd a fenyegetett fajoknál alkalmazott kritériumokhoz hasonló rendszerrel meghatározták, hol beszélik őket. Egy nyelvet akkor tekintenek veszélyeztetettnek, ha csak néhány helyen beszélik, ha kevesen beszélik, és ha a nyelvhasználók populációja gyorsan hanyatlik. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a világ nyelveinek 25 százaléka fenyegetett.

Miután azonosították eme nyelveket, megvizsgálták azokat a környezeti, szociális vagy gazdasági tényezőket, amelyeken eme nyelvek osztozhattak, úgymint nehezen megközelíthető terep vagy gyors populációs növekedés. Amano szerint arra derült fény, hogy globális szempontból az adott nyelvet beszélők számának csökkenése erősen kötődik a gazdasági növekedéshez, vagyis, a hanyatlásra elsősorban a gazdaságilag fejlett régiókban kerül sor.

A vizsgálat egyik fontos eredménye, hogy a trópusokon és a himalájai régióban használatos nyelvek a közeljövőben egyre veszélyeztetettebbé válnak, mivel eme területeken még ma is sokféle lokálisan őshonos nyelv van jelen kisszámú populációval, ezzel egyidejűleg viszont gyors gazdasági növekedés jellemzi őket.

Kisebb régiókban korábban végzett kutatások azt sugallták, hogy a gazdasági növekedés és globalizáció a nyelvcsere fontos mozgatórugója. Amano szerint vizsgálatuk alátámasztotta, hogy ez globális jelenség, vagyis a gazdaságilag fejlett, sok nyelvnek otthont adó országoknak – úgymint Amerikának és Ausztráliának – mielőbb cselekedniük kell, ha nyelveiket meg szeretnék őrizni.

A gazdasági növekedés különféle okokból veszélyeztetheti a nyelveket. Például a fenyegetett nyelvet beszélők úgy tekinthetnek egy dominánsabb nyelvre, mint amely gazdasági lehetőségekhez juttatja őket és elősegíti beilleszkedésüket a többségi társadalomba, ezért lemondanak saját nyelvük használatáról.

Amano elképzelhetőnek tartja, hogy előre lehet jelezni a lingvisztikai sokféleséget érintő fenyegetéseket, többek között a környezet, gazdasági helyzet és klíma előre vetített változásait taglaló információk, illetve a jelen és későbbi nyelvészeti kutatások eredményeinek összevetésével. Azt is szeretné felderíteni, hogy a bizonyos jellegzetességekkel, például a bonyolult nyelvtannal rendelkező nyelveket súlyosabban fenyegeti-e a kihalás.

Az eredményekről a Proceedings of the Royal Society B folyóirat számolt be.