Kárpát-medencei Magyarok Zenéje 2014 – Beregszászba is elért a nagysikerű koncertsorozat

Valóságos tömeg lepte el a beregszászi Rákóczi-főiskola széles lépcsőit október 27-én este hat óra körül. Közel háromszáz közelről s távolról érkezett vendég várt arra, hogy bejusson a főiskola dísztermébe, ahol már javában hangolt két befutott magyarországi és egy feltörekvő helyi zenészcsapat.

Az apropója ennek a híres-neves zenészeket egy helyre csalogató koncertnek a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje 2014 elnevezésű koncertsorozat volt. A program 2001-ben indult, akkor még Határon Túli Magyarok Zenéje néven. Eleinte csak Budapesten, 2005-től pedig már határon túli helyszíneken is megszervezték. Idén hat településre, Királyhelmecre, Lendvára, Nagyváradra, Magyarkanizsára, Budapestre és Beregszászba jut el a sorozat.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet helyi szervezésében megvalósuló beregszászi koncerten összegyűlt nagyszámú közönséget köszöntötték az est védnökei: Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Őket követte Böszörményi Gergely főszervező, a Stereo Kft./Periferic Records igazgatója. Elmondta, ennek a koncertsorozatnak, így a beregszászi állomásnak is a céljai között szerepel az, hogy megismerjük egymás kultúráját. Reményét fejezte ki az iránt, hogy a helyi BorzsaVári zenekar személyében olyan értéket találtak itt, amelyet érdemes felkarolni, segíteni. Bár a hosszú évek során nem mindig kaptak kellő támogatást a szervezéshez, mindenképp fontosnak tartották azt, hogy ez a program folytatódjon. Az igazgató ezután átadta a szót a fellépőknek.
Az abszolút helyi „ízt” tehát a már említett, Kovács Sándor vezette BorzsaVári népzenekar biztosította. Az együttes minden tekintetben igencsak fiatal: nemrég alakultak meg és tagjai túlnyomórészt még csak nem is súrolják a felnőtt lét határait. Ám amilyen fiatalok, pont olyan dinamikusan fejlődnek, koncertről koncertre látszik előrelépésük. Külön említést érdemel ifjú énekesnőjük, Kovács Abigél, aki gyönyörű, csengő hangjával könnyekig meghatotta a hallgatókat. Énekeit hallgatva joggal hihettük, hogy a kicsiny lány még a koncert elején „elvitte” az előadást, s a produkciója után a sokat próbált zenészeknek bizony nem lesz könnyű dolga. A BorzsaVári színvonalas előadása nem csak a nézőket, de Böszörményi Gergelyt is meggyőzte: a közönség előtt hívta meg az együttest a 2015-ben megrendezendő XII. Református Zenei Fesztiválra.
Őket követte a Vérke-parti városba valóságos hangszerarzenállal ékező Misztrál. Az együttes többnyire a magyar költészet ismert és kevésbé ismert gyöngyszemeit dolgozza fel. Stílusukat tekintve rendkívül széles skálán mozognak, ám a végkicsengés minden esetben hamisítatlanul misztrálos. Aki egyszer élőben hallotta őket, garantáltan rajongójuk lesz, hiszen semmilyen felvétel nem képes átadni azt az élményt, melyet az együttes a színpadon produkál.
Félig-meddig (szívben talán egészen) hazai pályán készülődött előadáshoz Pál István „Szalonna” és Bandája. Az autentikus népzenét játszó zenekar vezetője – aki egyébként a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezetője –, Pál István kárpátaljai születésű fiatalember. Családjával, a határon innen és túl egyaránt méltán népszerű Pál családdal máig hazajárnak, oroszlánrészt vállalva a népzenei kincs ápolásában, továbbadásában, kicsik és nagyok zenei nevelésében. Pál István révén az együttes tagjai már számtalan alkalommal tiszteletüket tették térségünkben, koncertjeiket rendre vastaps és fergeteges jókedv övezi. Mostani beregszászi útjukra elkísérte őket Zsikó Zsuzsanna, a Fölszállott a páva tehetségkutató révén ismertté vált, különleges hangú népdalénekes is.
Ez az este valóban megmutatta, hogy gyökereinkben, zenei hagyományainkban a Jóisten olyan hatalmas és értékes kincset bízott ránk, magyarokra, melyet beskatulyázni, korlátozni kár lenne. Amikor már azt hittük, hogy a hangulatot, az élményt tovább már nem lehet fokozni, a fellépők mindig rácáfoltak, s a többórás koncert alatt nem volt egyetlen pillanat sem, amikor unatkozhattunk volna. Az egységben és a zene szépségében rejlő erőt megkoronázta a koncert végén a Szalonna és Bandája által vezetett közös éneklés: a mintegy háromszáz résztvevő ajkáról egyszerre csendült fel két magyar népdal. Bizton állíthatjuk, hogy a főiskola sokat látott falai között nem szólt még ilyen kórus…
Nehéz dolga van az újságírónak, amikor szavakkal kifejezhetetlen élményt kell megfogalmaznia. A Kárpát-medencei Magyarok Zenéje 2014 programsorozat beregszászi állomása után magam is úgy érzem, a szavak nem tudják átadni azt az élményt, amit 27-én este kaptunk. Felemelő érzés volt látni, hogy Kárpátalja sok helyéről eljöttek emberek azért, hogy a határon innen és túlról érkezett zenészeket hallhassák. Ők tudják: az igényes zene fényesíti az elmét, nemesíti a lelket, mindeközben pedig kifejezhetetlen örömet nyújt.

A program folytatódik két további állomáson: november 21-én Magyarkanizsán, 22-én pedig a gálakoncerten Budapesten, a Pesti Vigadóban csendül fel a magyarok zenéje. Aki csak teheti, vegyen részt ezeken az eseményeken. Mi, kárpátaljaiak, pedig jövőre visszavárjuk a kedves vendégeket.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma