Tüntetések Romániában a külföldi szavazókörökben történt anomáliák miatt

Ezrek vonultak utcára és követelték a kormány távozását Romániában szombaton, a posztért induló Victor Ponta miniszterelnököt és kabinetjét téve felelőssé az államelnök-választás első fordulójában a külföldi szavazókörzetben tapasztalt anomáliákért.
A legtöbben Kolozsváron vonultak utcára, ahol a rendőrség nagyjából ötezerre tette a demonstrálók számát. Bukarestben becslések szerint csak néhány százan tüntettek. A kolozsvári tüntetők azzal vádolták Pontát és kormányát, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tette a külföldön élő románoknak az elnökválasztáson való voksolást.

Az államelnök-választás november 2-án rendezett első fordulójában számos külföldi szavazókörzetben nehézkesen zajlott a voksolás, hosszú sorok alakultak ki, sokan panaszkodtak, hogy nem tudtak bejutni a szavazókörzetbe urnazárásig. Párizsban például a rendőrséget is ki kellett hívni, mivel elszabadultak az indulatok.

A bukaresti kormány szerint a fennakadást az okozta, hogy a nem lakhelyükön szavazóknak nyilatkozatot kellett kitölteniük, amelyben saját felelősségükre kijelentették, nem szavaztak más szavazókörzetben. A hatályos román törvények szerint ugyanis bármely szavazókörzetben szavazhat az, aki nem tartózkodik lakhelyén. Beszámolók szerint sok külföldi szavazókörben elfogytak a nyilatkozatok.

Titus Corlatean külügyminiszter szombaton azt ígérte, hogy a november 16-án esedékes második fordulóra több külföldi szavazófülkét állítanak majd fel. Ugyanakkor a szavazókörök számát nem növelik meg – tette hozzá.

Becslések szerint mintegy négymillió román él külföldön, többségük Nyugat-Európában. Bár a diaszpórának jellemzően csak egy kis része szokott részt venni a választásokon, a külföldön élő románok elméletileg még így is képesek lennének jelentős hatást gyakorolni a voksolás végkimenetelére.
A romániai elnökválasztás második fordulójában a baloldal jelöltjeként Victor Ponta miniszterelnök, a jobboldal jelöltjeként pedig Klaus Johannis, Nagyszeben szász polgármestere mérkőzik meg egymással. Az első fordulót Ponta nyerte a szavazatok 40 százalékával. Johannist a választók 30 százaléka támogatta. Az erdélyi megyékben – Hunyad megye kivételével – Johannis szerzett több szavazatot, a Kárpátokon túl Pontát támogatták többen.