Főiskolai siker a 16. Kossuth-szónokversenyen. Mónus Dóra különdíjas

Idén november 7–8-án rendezte meg Budapesten a 16. Országos Kossuth Lajos Szónokversenyt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, a Rákóczi Szövetség, a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata és az Anyanyelvápolók Szövetsége.
A nagy hagyományokkal rendelkező szónokversenyt a pedagógusképző intézmények, a bölcsészettudományi karok nappali tagozatos hallgatói, a joghallgatók, a teológushallgatók, továbbá a 18–30 éves fiatalok számára hirdetik meg minden évben. Idén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoportja is meghívást kapott a retorikai konferenciával egybekötött nívós rendezvényre. Intézményünket a versenyen Mónus Dóra harmadéves magyar szakos hallgató és felkészítő tanára, Beregszászi Anikó képviselte. Hallgatónk a több mint ötven anyaországi és határon túli versenyzőt felvonultató szónokversenyben kimagasló eredményt ért el, és a zsűri egyik különdíjasaként térhetett haza.
A verseny két fordulóban zajlott. Egyik eleme egy a versenyző által előre elkészített, megadott tematikájú, hat perces beszéd előadása volt, melynek mottója idén Katona József Bánk bán című drámájából Biberachnak, a lézengő ritternek „Ott van a haza, Hol a haszon” mondata volt. A versenyzőknek ennek kapcsán kellett kifejteniük álláspontjukat, érvelni és cáfolni a hagyományos retorikai beszéd felépítésének megfelelően. Mónus Dóra beszédében abból indult ki, hogy „A hazának igazából semmi köze ahhoz a fajta haszonhoz, amelyet Biberach látni vélt benne. Ahhoz, hogy érthetővé váljék, miről is elmélkedünk, külön kell választanunk egymástól néhány fogalom jelentéstartalmát. Sokszor egy kalap alá vesszük a hazát az állammal, a nemzettel vagy az otthonnal. A négy fogalom ugyan köthető egymáshoz, valójában mégis mást jelent.” A továbbiakban – szétválasztva és tisztázva ennek a négy fogalomnak a jelentését – arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „Biberach abból kívánt hasznot húzni, amiből nem lehet. A haza nem juttat feljebb a társadalmi ranglétrán, a haza nem mozdítja előbbre az anyagi helyzetet. A haza a lélekben gyökerezik, és a lélek nem ilyen javakkal táplálkozik. A lélek az értelemmel összefogva hatalmas segítséget nyújt a haszonszerzésben, de nem azonos a haszonnal. Annál sokkal több. Megtanít taktikázni, hogy úgy játszhassuk az élet nevű játékot ezen a gigantikus játéktéren, hogy különféle kincsek birtokosaiként, a saját álmainkból épített úton járva a saját vágyainkat realizáljuk. Ez csak úgy sikerülhet, ha mindig tudni fogjuk, hogy hol vannak a gyökereink, és sosem feledjük el, hogy honnan indultunk. Biberach rossz helyen keresett kincseket, és sosem talált hazát, mert egyszer sem nézett önmagába, pedig talán ez hozta volna számára a legnagyobb »hasznot«.”
A második fordulóban rögtönzött beszédet kellett produkálniuk a versenyzőknek hat választható téma valamelyike kapcsán. Mónus Dóra Festői flaska. Mona Lisa a borosüvegen? címmel adta elő beszédét, melynek alapötlete a nagy francia reneszánsz író, Francois Rabelais hőseinek, Gargantuának és Pantegruelnek, a két borisszának az „időutaztatása” volt napjaink valóságába.
Mónus Dóra a zsűri különdíja mellett elismerő oklevéllel és retorikai szakkönyveket tartalmazó könyvcsomaggal gazdagodva térhetett haza a versenyről, de legfőképpen azzal a tudattal és élménnyel, hogy kárpátaljaiként jelentős sikert ért el egy patinás, nagy múltú megmérettetésen.
Mónus Dórának és felkészítő tanárának, Beregszászi Anikónak ezúton is gratulálunk, és további sikereket kívánunk!

nmi