Ukrajna és Oroszország a világ legkockázatosabb államadósai között
Ukrajna mellett immár Oroszország is a világ tíz legkockázatosabb államadósa közé tartozik, tükrözve a nemzetközi szankciók és a zuhanó olajárak együttes hatását az orosz szuverén adóskockázat piaci megítélésére – közölte csütörtökön ismertetett új negyedéves országkockázati összesítésében a legnagyobb londoni adósságpiaci elemzőcég.
Az S&P Capital IQ listáján Venezuela áll az élen, utána Ukrajna, Görögország, Pakisztán, Ciprus, majd – a legkockázatosabb tízes mezőny új tagjaként – Oroszország következik.
A cég az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai, illetve az ebből százalékosan kiszámolt, halmozott távlati törlesztésleállási rizikó (CPD) alapján dolgozta ki a vizsgált országok kockázati sorrendjét.
E mérőszámok tanúsága szerint Oroszországot a piac jelenleg kockázatosabb államadósnak tartja, mint El Salvadort, Libanont, Irakot és Nigériát.
Oroszország az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett tavalyi utolsó zárás alapján 476 bázispontos – tízmillió dollárnyi irányadó ötéves orosz deviza-állampapírra vetítve 476 ezer dolláros – CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának hatodik helyén.
Az S&P Capital IQ londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy az orosz szuverén CDS-kontraktusok 93 százalékkal drágultak egyetlen negyedév alatt. A ház számítási modellje szerint a december végi orosz CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 28,4 százalékos halmozott valószínűséggel árazza az orosz devizaadósság-törlesztési államcsőd bekövetkeztét az irányadó ötéves távlatban.
Ráadásul az orosz szuverén CDS-árfolyamgörbe invertált pályán fut a lejárati időtengely mentén, vagyis a rövidebb futamidők CDS-középárfolyama meghaladja a hosszabb lejáratokét, ami a heveny piaci stresszhelyzet tipikus jele. Az inverz szuverén CDS-árfolyamgörbe ugyanis azt mutatja, hogy a befektetők már rövid időtávlatra is fedezni igyekeznek magukat az adott államadós potenciális törlesztési csődje ellen.
Az S&P Capital IQ csütörtökön ismertetett új adóskockázati összesítése szerint azonban Ukrajna messze a legkockázatosabb államadós egész Európában, és globálisan is csak Venezuela előzi meg.
Ukrajna szuverén CDS-tranzakcióinak középárfolyama az utolsó decemberi kereskedési nap zárásában 2578 bázispont – tízmillió dollár értékű ötéves ukrán devizakötvényre csaknem 2,6 millió dollár – volt, 89 százalékkal magasabb az egy negyedévvel korábbi ukrán CDS-díjszabásnál.
Az S&P Capital IQ által használt számítási modell szerint ez ötéves távlatban 75 százalékos halmozott szuverén törlesztésleállási kockázatot jelent Ukrajna esetében.
Az ukrán devizaadósság-törlesztési államcsőd veszélyére más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő legújabb előrejelzése szerint az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén várhatóan 7,5 százalékkal, jövőre további 6 százalékkal zuhan. A hivatalos ukrán devizatartalék a Moody’s számításai szerint már egyhavi importszámla fedezetére sem elég.
A cég szerint ebben a helyzetben növekszik a törlesztési államcsőd kockázata, tekintettel arra is, hogy 2015-ben hozzávetőleg 28 milliárd dollárnyi külső ukrán államadósság-kötelezettség jár le. A Moody’s szerint ezt valószínűleg nem fogják fedezni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Uniótól és más hivatalos külső hitelezőktől várható finanszírozások.
Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s a minap tovább rontotta Ukrajna addig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-osztályzatát, „CCC-ről egy fokozattal „CCC mínusz”-ra, szintén azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy ha nem érkezik az eddigieken felül további külső pénzügyi segítség, a következő hónapokban elkerülhetetlenné válhat az ukrán törlesztési államcsőd.
Magyarország ugyanakkor már több mint két éve kikerült az S&P Capital IQ listájának legkockázatosabb tízes mezőnyéből; a cég csütörtökön ismertetett adóskockázati listáján a 29. helyre került, 179 bázispontos december végi CDS-árazással. Ez ugyan valamelyest gyengébb az egy negyedévvel korábbi CDS-díjszabásnál, amely 172 bázispont volt, Magyarország azonban így is négy hellyel lejjebb került a kockázati sorrendben a lista átrendeződése miatt.
A csütörtökön bemutatott új negyedéves lista szerint a világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia. Utána Svédország, az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Svájc és Finnország következik a legkevésbé kockázatos tízes mezőnyben.