Rendkívüli tanácskozást tartanak az uniós külügyminiszterek

Az ukrajnai helyzet drámai romlásáról, a harcok kiújulásáról, az unió által adandó válaszról tartanak rendkívüli tanácskozást csütörtökön Brüsszelben az EU-országok külügyi tárcavezetői.
Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a délután kezdődő eszmecserén, amelyet az uniós szervezők kora este már be is szeretnének fejezni, de felettébb kérdéses, hogy a 28 tagország álláspontja gyorsan közös nevezőre hozható-e.

Nevük mellőzését kérő uniós források szerint egyértelmű, hogy a Mariupol elleni múlt szombati rakétatámadás, amelynek több tucat civil halálos áldozata volt, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területről érte a kelet-ukrajnai tengerparti várost. E forrás szerint ma még nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy ez az eset minőségi változást eredményez az EU Oroszországgal szemben követett politikájában.

Brüsszelben azt valószínűsítik, hogy csütörtökön a külügyminiszterek megállapodnak abban: szükséges annak a listának a kibővítése, amelyen az ukrajnai válság elmélyüléséért felelősnek mondott, uniós büntetésekkel sújtott természetes, illetve jogi személyek találhatók. A büntetés alapvetően az Európai Unióban elérhető javak, így bankszámlák befagyasztása, illetve a természetes személyek esetében ezen felül az EU-ba történő beutazás tilalma.

A külügyminiszterek aligha fognak dönteni a konkrét nevekről, ezt az elkövetkező napokban szakértői szinten kell majd egyeztetni.

Az igazán jelentős változást azonban az jelentené, ha az EU kiszélesítené az Oroszországgal szemben alkalmazott, egyes megcélzott szektorokra vonatkozó gazdasági szankciós rendszert. Erről viszont a külügyminiszterek nem hozhatnak döntést, az ügyben – horderejénél fogva – a tagországok csúcsvezetőinek kell majd kimondaniuk a végső szót. Uniós diplomaták szerint azt kell mérlegelni, hogy mi az az uniós reagálás, amely már elég kemény ahhoz, hogy Moszkva értsen belőle, ugyanakkor még nem temeti maga alá az orosz gazdaságot.

Az EU-országok között nincs teljes egyetértés az Oroszországgal szembeni fellépés keménységének kívánatos mértékét illetően. A skála két szélén – mondják diplomaták – egyfelől az oroszokkal szemben leginkább bizalmatlan lengyelek és baltiak, másfelől a megengedőbb mediterrán tagországok vannak. Az új görög vezetésnek a szankciószigorítás gondolatával szemben hangoztatott egyértelműen elutasító szavait többen annak tudják be Brüsszelben, hogy a radikális baloldali Sziriza, amely elsősorban a görög pénzügyi mentőcsomag feltételeinek uniós puhítására törekszik, az orosz szankciók kérdését ebben az alkuban kívánja használni.