Országvédelmi akcióterv – Aggodalmak Bécsből és Londonból, vita Budapesten
Az MSZP bírálta a devizahitelek egyösszegű végtörlesztésére vonatkozó kormánypárti javaslatot. Mesterházy Attila elnök a rögzített árfolyamon – svájci frank esetében 180 forinton – történő végtörlesztést célzó javaslatot úgy értékelte: az elképzelés mögött ugyanaz a kormányzati felfogás áll, amely az egykulcsos adó bevezetéséhez vezetett, vagyis a gazdagok támogatásának szándéka.
Mint mondta: az egyösszegű törlesztésre képes jómódúak – akik közül a fideszes Kósa Lajost és Rogán Antalt emelte ki – sokat nyerhetnek az elképzeléssel, amely azonban a legnehezebb helyzetben lévő adósoknak nem jelent segítséget. Az MSZP azt javasolja, hogy az országgyűlési képviselőket és az állami vezetőket zárják ki a végtörlesztésre jogosultak köréből.
Lázár János támogathatónak tartja ezt a szocialista javaslatot. Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke hangsúlyozta: egyenesen sértő az MSZP frakcióvezetőjének az a kijelentése, mely szerint a Fidesz és a KDNP otthonmentő javaslata képviselőik saját érdekeit szem előtt tartva készült volna. „Erről szó sincs! Sőt! Lázár János támogathatónak tartja azt a javaslatot, hogy a 180 forinton történő végtörlesztést az országgyűlési képviselők és állami vezetők ne vehessék igénybe” – mondta Lázár János nevében is nyilatkozva a frakció sajtófőnöke.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint az MSZP most sem az emberek oldalán áll, és nevetséges módon próbálja gazdagnak bélyegezni a devizahitelek miatt veszélybe kerülő tanárok, mérnökök, szakmunkások családjait. A politikus hangsúlyozta: a rendkívül kockázatos, családok százezreit nehéz helyzetbe hozó devizahitelezés elterjedéséért a Gyurcsány-korszak MSZP-kormányait és állami intézményeit terheli a felelősség.
A devizahitelek végtörlesztési ötlete csak egy újabb kormányzati sziporka, azoknak lesz jó, akiknek van pénzük, vagy akik hitelképesek, miközben tönkreteszi a bankok mérlegét, gyengíti a forintot, növeli az ország csődkockázatot – mondja Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában. Figyelmeztetett arra is, hogy az ilyesfajta intézkedéseknek súlyos másodlagos következményei lehetnek, például a befektetői légkör alakulása országhatáron belül és kívül.
Róna Péter szerint a devizaadósok végtörlesztési lehetőségéből nagyon nagy baj lesz, Magyarország kockázati felára nagy mértékben emelkedni fog, megdrágul az adósság finanszírozása. Az MNB felügyelőbizottságának tagja a TV2 Mokka című műsorában úgy fogalmazott: „ezzel falnak viszik az országot”. Jogilag komolyan aggályos a megoldás, pénzügyileg destruktív, és méltánytalan, mert csak azoknak biztosít lehetőséget, akiknek megvan a pénzük a törlesztésre – mondta Róna Péter.
A közgazdász saját javaslata a probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel állományt a bankoktól a 20 százalékos diszkont áron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba.
Az összes jogi lehetőség kihasználását tanácsolta az osztrák kormánynak a magyarországi devizahitelek végtörlesztéséről szóló kormányzati tervvel szemben Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója a parlament pénzügyi bizottságának ülésén. Nowotny „nagyon bosszantónak” tartja az intézkedéseket, „amelyekhez legutóbb nyúlt Magyarország”.
Nagy valószínűséggel sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét a devizahitelek végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati elképzelés, de kevés az esély arra, hogy az Európai Bíróság ideiglenes biztosítási intézkedést rendel el – mondta egy osztrák EU-jogi szakértő a Der Standard című napilapnak. Walter Obwexer, az Innsbrucki Egyetem jogászprofesszora úgy látja, hogy különösen az arányosság követelménye sérülhet. A szakértő szerint a bankoknak veszteségekre és évekig tartó eljárásra kell felkészülniük.
Az úgynevezett ideiglenes biztosítási intézkedés kérelmezéséhez Ausztriának először szerződésszegési eljárást kell kérvényeznie Magyarország ellen – mondta egy másik osztrák lapnak, a Die Pressének Jens Hamer, az Európai Bíróság szóvivője. A bírák azután dönthetnek arról, hogy a várható kár mértéke és jellege fényében elrendelhető-e ilyen intézkedés.
Az osztrák külügyminiszter szóvivője, Alexander Schallenberg megerősítette a mértékadó konzervatív lapnak, hogy Ausztria már bekapcsolta az ügybe az Európai Bizottságot. Nyitva hagyta azonban a kérdést, hogy valóban a bírósághoz fog-e fordulni Bécs.
Üdvözölte a bécsi Kurier jegyzetírója, Stefan Galoppi az osztrák kormány tiltakozását a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló terv miatt, ugyanakkor hiányolta az európai reakciókat. „Hol vannak a nagy európai politikusok, akik felvilágosítanák alapvető tévedéseiről Orbán Viktort?” Egy mégoly lenyűgöző kétharmados többség sem jogosít fel a többség zsarnokságára, az európai alapjogokat senki sem igazíthatja az igényeihez, a túlzott nemzeti büszkeség és az ellenségképek buzgó ápolása válság idején nem helyettesíti a felelősségteljes és fair politikát – írta Galoppi.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági részében Reinhard Olt kommentáló elemeket tartalmazó tudósításában kiemelte, hogy Magyarország a frankhitelek kockázatait a bankokra kívánja hárítani. A Financial Times Deutschland című német üzleti napilap utalt arra, hogy a hazai hitelezők adósságai egy részének elengedésével kapcsolatos tervek az Európai Unió és Ausztria részéről ellenállásba ütköztek.
A The Economist című vezető brit hetilap kelet-európai blogrovatában rámutatott: az, hogy Orbán Viktor megoldása bátor kísérletnek tekinthető-e a gordiuszi csomó átvágására, vagy pedig vakmerő gazdaságpolitikai hazárdjáték, „attól függ, hogy kit kérdez az ember”.