A dunai tarajosgőte az év kétéltűje

A dunai tarajosgőtét (Triturus dobrogicus) választotta a 2015-ös év kétéltűfajának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.
A dunai tarajosgőte – mint minden más kétéltűfajt Magyarországon – védett állat. Ráadásul Magyarországnak kiemelt szerepe van e különleges állat megóvásában. A teljes európai állománynak ugyanis közel fele itt él.
Az állat neve onnan származik, hogy a északkeleti és nyugati határvidéken elterjedt közönséges és alpesi rokonaival ellentétben, a dunai tarajosgőte elsősorban a Duna és vízgyűjtői mentén terjedt el és síkvidékeink nagy részén megtalálható.
A felnőtt gőték március elején vándorolnak a telelőhelyükről a vizekbe, ahol hozzálátnak az utódgyártáshoz. Ilyenor a nászidőszakban a hím hosszú, magas, rojtos szélű háttarajt növeszt, a farka oldalán pedig hosszanti fehér vagy világoskék csíkot láthattok. Nyakuk és oldaluk, a nőstényekéhez hasonlóan fehér pettyekkel borított, hasoldalukat élénk narancssárga foltok tarkítják.
A nőstények kora tavasszal rakják le nagyjából 200 petéjüket, amelyekből külső kopoltyúval lélegző lárvák fejlődnek. Nyár végére a lárvák átalakulnak tüdővel lélegző fiatal gőtékké. Miután kifejlődtek, elhagyják a vizet, és szárazföldi életmódra térnek át. Nappal rejtőzködnek, éjszakánként vadásznak gerinctelenekből álló zsákmányuk után.
Lárva korukban még védtelenek, közel a felük áldozatául esik a vízi ragadozóknak. Ám a kifejlett egyedek bőrmirigyei már mérgező váladékot termelnek, ami miatt rájuk kevesebb veszély leselkedik. Nektek sem árt óvatosnak lenni: a gőték mérgező váladéka az bőrötökre jutva irritációt okozhat.