Könyvajánló: Ráolvasások

Pócs Éva, Ilyefalvi Emese: Ráolvasások. Balassi Kiadó, 2014.

A magyar ráolvasások most megjelenő két kötete (A és B) jelentősen kibővített új kiadása az 1985-1986-ban az MTA Könyvtárának kiadásában megjelent, ma már szinte hozzáférhetetlen szöveggyűjteménynek. Az anyag gyarapodása elsősorban az elmúlt két évtizedben a határainkon innen és túl egyaránt intenzívebbé vált gyűjtőmunkának köszönhető: különösen a székelyföldi és moldvai anyag gazdagodott jelentősen, de a magyar ráolvasások térképének némely fehér foltját kárpátaljai, bácskai gyűjtések is segítettek eltüntetni. A történeti anyag is több mint kétszeresére szaporodott az első szöveggyűjtemény óta, a budapesti és kolozsvári, marosvásárhelyi archívumokban őrzött nemesi családi levéltárak, receptkönyvek, kincskereső varázskönyvek adataival, és nem utolsósorban a boszorkányperek újonnan feltárt dokumentumaiban fellelt átok- és ráolvasásszövegekkel.
Gyűjteményünk első, „A” kötete a ráolvasások 19-20. századi, néprajzi gyűjtésekből, valamint kéziratos feljegyzésekből származó anyagát mutatja be; az első kiadás számára kialakított, a mágikus és vallásos szövegek funkciójára, hiedelemtartalmára, valamint a szövegek logikai és grammatikai struktúráira alapozott többdimenziós rendszerben. Az egyes szövegcsoportok bemutatását megelőzi egy-egy rövidebb bevezető tanulmány, amelyben kitekintés történik az adott szövegtípus elterjedésére, a más típusokban előforduló rokon motívumokra, az ismert európai párhuzamokra, sok esetben a magyar illetve európai kutatási problematikára is.
A második, „B” kötet a különböző történeti forrásokban fennmaradt ráolvasásokat adja közre a 15. századtól a 19. század közepéig. E szövegek közlésénél a tudományos hitelesség és az olvashatóság szempontjait egyaránt szem előtt tartottuk; az eredeti íráskép közlése mellett – a teljes szöveghűség fenntartásával – a mai helyesírással átírt változatokat is közöljük. Ezt az anyagot egy-egy forrástípus időrendjében és természetes csoportjaiban mutatjuk be. A két kötet közti átutalásokkal biztosítjuk, hogy a történeti adatok se szakadjanak ki az első kötetnek a magyar ráolvasások összességére érvényes rendszeréből. Minden fejezetet rövid tanulmány vezet be, amely az adott forrás jellegéről, valamint a benne foglalt ráolvasások keletkezési körülményeiről ad számot.
A kötet szövegkorpuszát hosszabb bevezető tanulmány előzi meg, amely összefoglaló, műfaj-meghatározó, műfajtörténeti és kutatástörténeti elemzéseit adja a magyar ráolvasások típusainak, az utóbbi években igen megélénkült európai kutatás eredményeinek figyelembevételével. A ráolvasások rendszerezett bemutatását tárgymutató, földrajzi, illetve tipológiai mutató zárja.