A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékeznek Budapesten

A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékeznek Budapesten a Magyarság Házában vasárnap délután; az Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja.

A vasárnap délutáni gálaműsort Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója előadása nyitja meg, Gondolatok a felvidéki magyarok kitelepítéséről címmel. Ezután részletek hangzanak el Szomolai Tibor Felvidéki saga című regényéből Dizseri András tolmácsolásában. A műsort a felvidéki Kor-Zár együttes koncertje zárja.
A magyar Országgyűlés 2012. december 3-ai határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Csehszlovák Köztársaságból a Benes-dekrétumok következtében kizárt, Magyarországra telepített magyarokról, valamint azt is, hogy támogatja a kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését. Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.
A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat, összes ingóságukkal együtt, Magyarországra. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ezt az amerikaiak megvétózták. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban, az érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik.