Világszerte nőttek a katonai kiadások 2014-ben

A világ katonai kiadásai lényegében nem változtak 2014-ben, mivel az Egyesült Államok és Nyugat-Európa csökkenő költését ellensúlyozták más országok növekvő fegyvervásárlásai, mindenekelőtt a közel-keleti, a kelet-európai, valamint az afrikai konfliktusok hatására – írja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az intézet jelentése szerint a fegyverkezési kiadások globálisan 0,4 százalékkal, 1,8 billió dollárra csökkentek. Az amerikai költekezés e téren 6,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben, köszönhetően a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépéseknek, ezzel szemben az Egyesült Államokat a legnagyobb fegyvervásárlók listáján követő Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia jelentősen növelték vásárlásaikat.

Katonai beruházásainak összegét a legnagyobb arányban, 17 százalékkal, Szaúd-Arábia emelte meg, míg Kína fegyverkezési kiadásai 9,7 százalékkal nőttek, a becslések szerint 216 milliárd dollárra.

Sam Perlo-Freeman, a SIPRI programigazgatója szerint az ukrajnai konfliktus számos Oroszország közeli államot katonai kiadásainak fokozására késztetett, különösen Közép-Európában, a Baltikumban és Észak-Európában. Másfelől viszont a katonai célokra legtöbbet költő öt nyugat-európai ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország további, kisebb megtakarításokat tett a költségvetésében.

„Az ukrán válság gyökeresen megváltoztatta a biztonsági helyzetet Európában, de ez egyelőre a legnyilvánvalóbban Oroszország szomszédainál tapasztalható” – mondta Perlo-Freeman. Másutt a megszorítások hatására továbbra is a kiadások csökkenését lehetett észlelni.

Maga Ukrajna 2014-ben több mint 20 százalékkal fokozta katonai célú költekezését, 2015-ben pedig bő duplájára tervezi emelni a fegyveres erőire fordított kiadásokat. Moszkva, az ukrán konfliktus előtt készített terveinek megfelelően, szintén többet költ majd fegyverekre az idén – vélekedik jelentésében a stockholmi intézet.

Olyan térségekben, mint Afrika és a Közel-Kelet, a gyorsuló fegyverkezés „egyre súlyosabb teher a gazdaságokon” – fűzte hozzá a programigazgató. „A növekedési tendenciák mögött csak részben fedezhetők fel a rosszabbodó biztonsági körülmények, mivel azok legalább annyira a korrupció, az ország gazdasági-pénzügyi életét irányító érdekszövetségek és a tekintélyelvű kormányzás eredményei” – mondta.

Latin-Amerikában Mexikó 11 százalékkal emelte katonai kiadásait, elsősorban a drogkartellek ellen vívott harc jegyében, míg Brazília védelmi célú költekezése enyhén csökkent, tekintettel az ország gazdasági nehézségeire. A legnagyobb, 34 százalékos visszaesést a térségben a válság sújtotta Venezuelában mérték.