„A zene Isten ajándéka”

„A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben él és hal” – mondta Kodály Zoltán, zeneművészetünk egyik legkimagaslóbb alakja.

S a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezete és Nagyszőlősi Alapszervezete komolyan is veszi e kodályi mondást, mivel immár egy évtizede minden esztendőben megrendezi a Májusi Zenei Napokat, amikor a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola Bartók-emlékhangversenyt ad a Perényi Zsigmond Középiskola dísztermében.
Az idei koncertre május 3-án került sor, melynek megnyitóján Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Mélykuti Ferenc beregszászi magyar konzult, Homoki Gabriellát, a Perényi Zsigmond Középiskola igazgatóját és Petei Juditot, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét.
Bevezetőjében Isten nagy ajándékának nevezte a zenét, ami egész életútján végigkíséri az embert. Már a pici gyermekeknek is bölcsődalokat dúdolnak az édesanyák, ünnepeinken a jeles alkalmakhoz illő zenéket hallgatunk, énekeket énekelünk. Az ember sokszor dudorászik munka közben, a templomokban is orgonaszóra csendülnek fel ajkunkon az egyházi énekek, s utolsó utunkat is temetési énekek kísérik.
A zene sokrétűségét ecsetelve, Kudron Zoltán szót ejtett a szerelmi dalköltészetről, a népi muzsikáról, a modern zenéről, melynek rengeteg változata és irányzata létezik. Majd áttért a komolyzenére, mely – mint kifejtette – nagyon sokrétű, gazdag és szép. Ha az ember ráhangolódik, és átengedi magát a klasszikus zenének, akkor lelke megnyugszik, gondolatai kitisztulnak, belső énje szinte újjáéled. Ezért is kerülnek megrendezésre a Májusi Zenei Napok, a városi művészeti iskola tanárai által előadott hangversenyek, melyekkel a világhírű magyar zeneszerzőre, Bartók Bélára emlékezünk, aki – mint arról már sok szó esett – a jelenlegi Perényi Zsigmond Középiskola, a hajdani Ugocsai Vármegyeháza dísztermében adta, még gyermekként, élete első koncertjét. Felszólalása végén pedig az elnök – lévén, hogy az ez évi hangverseny május első vasárnapjára, anyák napjára esett – üdvözölte az édesanyákat, megköszönve nekik azt a sok jóságot, türelmet, szeretetet és elfogyhatatlan figyelmet, amit gyermekeik felé sugároznak…
Kudron Zoltán szavai után kezdetét vette a hangverseny, melynek kezdetén – a korábbi esztendőktől eltérően – a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola ifjú tehetségei léptek a közönség elé.
A koncerten felhangzó művek felcsendülése előtt Szarvadi Natália, a művészeti iskola igazgatóhelyettese ismertette a műsorra tűzött darabokat.
A publikum megcsodálhatta, hogy korához képest milyen érett zongorajátékkal adta elő Bartók Béla két gyermekdalát a kis Mihovics Zsófia, mennyire szépen begyakorlott hegedűmuzsikával tolmácsolta Kodály Zoltán Marosszéki táncok c. művét Füzér Kamilla, és milyen magabiztos zongoraszólót mutatott be Veronika Dorckij. Majd a zongorához ülő Fedorkó Márta, a művészeti iskola tanárnője virtuóz módon játszotta el Bartók Folktrilógiáját és Folkfantáziáját. A művészeti tanintézet pedagógusainak szimfonikus zenekara pedig – Viktor Maruska iskolaigazgató, karmester vezénylésével – kitűnő összjátékkal, magas művészi fokon adta elő Pietro Mascagni olasz zeneszerző, karmester Intermezzoját, az operairodalom terén óriásit alkotó, ugyancsak olasz Giuseppe Verdi Rigoletto c. dalművének egyik legszebb részletét (a főhősnő Gilda áriáját az első felvonásból), az osztrák Franz Schubert Szerenádját.
Majd a klasszikusokat követően modern kori zeneszerzők – az amerikai Henry Mancini, Leroy Anderson és Peter Martin, a brit (pontosabban: Wales-i) Karl Jenkins és az ukrán Miroszlav Szkorik – szimfonikus műveinek előadásával mutatták be, hogy a jelenkorban is él a komolyzene. S mindemellett a közönség elgyönyörködhetett az 1492 – A Paradicsom meghódítása c. film világhírű filmzenéjében, a görög komponista, Vangélisz alkotásában is (az angol Ridley Scott által rendezett, angol–amerikai–francia–spanyol történelmi film Kolumbusz 1492-es történelmi jelentőségű hajóútját, az Újvilág felfedezését mutatja be).
A közönség felállva tapsolta meg a kiválót alakító szimfonikus zenekar előadását, s felemelő zenei élménnyel gazdagodva hagyta el a hangverseny helyszínét.

Lajos Mihály