2015. május 8., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Mihály – héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

Győző – a Viktor magyarító lefordítása.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Aki nem tud, és nem tudja, hogy nem tud, az ostoba. Kerüld el!

Aki nem tud, de tudja, hogy nem tud, az tudatlan. Tanítsd!

Aki tud, de nem tudja, hogy tud, az alszik. Ébreszd fel!

Aki tud, és tudja, hogy tud, az vezető. Kövesd!”

Ősi arab bölcsesség

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930c19-d033″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Drávai Gizella (Kovászó, 1911. május 8. – Beregszász, 1981. augusztus 28.) Pedagógus. Apja Legeza Jenő gör. kat. lelkész, anyja Skira Gizella. Apja halála után 1915-től édesanyja egyedül nevelte. Beregszászba költöztek, itt végezte az elemi és a polgári iskolát. Ezután egy évig a beregszászi Kálvin nyomdában dolgozott. 1926-30 között az ungvári tanítóképzőben tanult. 1930-tól 1944 októberéig elemi iskolai tanítónőként dolgozott Miszticén, Bilkén, Rakaszon, Újlakon, Jánosiban és Balazséron. 1944-1954-ben a beregszászi 4. sz. iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat. 1944. augusztus 26-án ment feleségül Drávai Lajoshoz, a helyi gimnázium tanárához, aki ezután bevonult a hadseregbe, s a háború után nem tért vissza Beregszászba, Budapesten maradt. 1946. januárjában képesítést szerzett ukrán, orosz, cseh nyelv és irodalom, valamint testnevelés tanítására. 1954-től 1972-ig a beregszászi 6. sz. általános iskolában tanított magyar nyelvet és irodalmat.

Egész életét a tanításnak szentelte, rajongva szerette tanítványait. Foglalkozott műfordítással, számos pedagógiai cikke jelent meg a Kárpáti Igaz Szóban, tankönyveket írt. A beregszászi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjára Horváth Anna szobrászművész készített emlékművet.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hollósy Simon festő, (1857) a nagybányai művésztelep vezető mestere, és Ferenczy Károly mellett legnagyobb alakja. A 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legjelentősebb képviselője.

–          Székely Bertalan festő (1835), a 19. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. Portréi mellett több életképe, tájképe remekmű (Egri nők, II. Lajos holttestének megtalálása, Zrínyi kirohanása)

–          Földi Imre súlyemelő, olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója születése (1938)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70c19-d033″][vc_column_text]PLETYKA – NE ENGEDD MEG MAGADNAK!

„Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat…” (Zsoltárok 34:14)

Hallottad már a három asszony esetét, akik elhatározták, hogy megvallják egymásnak gyengeségeiket? Az első beismerte, hogy túl sokat iszik. A második bevallotta, hogy irigykedik mások külsejére. A harmadik viszont nem mondott semmit, a másik kettő hát faggatni kezdte arról, mi az ő gyengesége. Végül kibökte: „A pletyka. Már alig várom, hogy elmehessek innen, és rólatok beszéljek!” Fordítsuk most komolyra a szót! A Biblia nagyon kemény szavakat használ a pletyka vonatkozásában: „Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár” (Példabeszédek 13:3). „Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló” (Jakab 1:26). „Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól” (1Péter 3:10). A pletyka olyan, mintha sarat dobálnánk egy falra – lehet, hogy nem ragad oda, de piszkos nyomát rajtahagyja. Egy ilyen nyom pedig egy életen át ottmaradhat! Mielőtt tehát sárdobálásba kezdesz, ellenőrizd, hogy mi a célod! Kérdezd meg magadtól, mekkora kárt fogsz okozni, és hogyan érzed majd magad aztán? Salamon azt mondta: „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi” (Példabeszédek 18:21). Felfogtad? Saját szavaid gyümölcsét fogod enni. Azt aratod majd, amit vetettél, akár jót, akár rosszat. A lényeg: ha h9ibákat akarsz keresni valakiben, nézz a tükörbe! Ha elkezdesz dolgozni azon, hogy saját gyengeségeiden javíts, nem marad időd mások gyengeségeinek kipletykálására.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]