A magyar gyermekkönyvek hatalmas utat tettek meg
A Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett tervezőgrafikusként, az egyetem alatt már megjelent illusztrált mesekönyve. Tanít rajzot és grafikát, előad és ír illusztrációról, képeskönyvekről, gyerekirodalomról. Egy 17 éves kamasz, egy 8 éves kisiskolás és egy 4 esztendős óvodás édesanyja, hamarosan megszületik negyedik babája. Vajon hogyan látja egy gyakorló illusztrátor és anya a mai gyermekkönyveket? Miért kell a mese a gyermekek egészséges lelki és mentális fejlődéséhez? Paulovkin Boglárka volt a Kossuth Rádió vendége.
Szeretem a gyermekeimmel tesztelni az új olvasmányaimat, érdekes megfigyelni, miként reagálnak rájuk. Sokszor engem is meglep, hogy bizonyos szövegek mennyire jól működnek náluk, mások viszont nem ragadják magukkal őket. A tapasztalat aztán módosítja az én látásmódomat is – magyarázta a Közelről című műsorban.
A gyerekek abból építkeznek, amit maguk körül látnak. Ennek része az is, ha könyvek veszik körbe őket, amelyekből a képeket, illusztrációkat beépítik a belső képeik közé. Ezeket használják aztán, amikor elképzelnek valamit – fejtette ki. Szerinte a gyermekek fejlődése szempontjából az az ideális, ha sokféle hatás éri őket. Nem szabad elzárni tőlük a Disney vagy populáris egyszerűbb rajzi világot. Ám ha a magasabb művészi színvonalat képviselő darabokat is korán megismerik, akkor az sem lesz számukra idegen életük későbbi szakaszában – hívta fel a figyelmet.
A gyerekeknek ideális esetben saját belső világukban merülnek el szívesen, amely a fantáziájukon alapszik – folytatta. Az a kisgyerek, akit kiskorától kezdve hagynak, hogy ezt megtegye, ugyanakkor teljes mértékben megkapja a figyelmet, ha kéri, sokszor nem is igényli a mesét, hisz a saját maga által kitalált világban kalandozik. Ha mégis, akkor jól működik, amikor a gyermekkel együtt alakítanak ki a szülők egy történetet, a fejből mesélés pedig még a könyvből valónál is hasznosabb a pszichés fejlődés szempontjából. Otthon, főleg fogmosáskor, lefekvéskor, utazáskor vágynak igazán a gyerekek valami kis pluszra – fűzte hozzá.
Megváltoztak a könyvet
Paulovkin Boglárka úgy vélte, a magyar gyermekkönyvek hatalmas utat tettek meg az elmúlt 10 év során, ami megváltoztatta az emberek véleményét is a kötetekről. Ebben nagy szerepe volt a kisebb, innovatívabb kiadóknak is, amelyek felvállalták, hogy új irányokat is szeretnének kipróbálni. olyan illusztrációkat, szövegeket próbáltak kiadni, amelyek a kortárs ízlést és értékeket voltak hivatottak bemutatni.
A tíz évvel ezelőtti gyermekkönyvek nem mutatták be a rosszat, a félelmetest, az ijesztőt és még a viccet is óvatosan alkalmazták, inkább az édes, aranyos történetek voltak a jellemzőek – idézte fel. Óriási jelentősége van ugyanakkor, hogy a gyermekek találkozzanak a valós élet témáival is, ehhez nyúltak hozzá ezek a kiadók, így ezen kötetek jelenthetik a fiatalok első információs forrását. Ez így helyes, mert a világ és a társadalom változásának benne kell lennie a könyvekben is – húzta alá.