Kijev az uniós csatlakozás lehetőségének megnyitását várja a csúcstalálkozótól

Ukrajna az uniós tagság kilátásának megnyitását várja az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójától – mondta az ukrán külügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban.

Pavlo Klimkin a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy hazája a csütörtökön kezdődő kétnapos rigai csúcson „konkrét ígéretet” szeretne az EU-tól, hogy lehetőséget kaphat a tagjelölti státusz elnyerésére és „alkalmas az uniós tagság jövőbeni megszerzésére”.

Ukrajna azt várja, hogy Rigában „elismerjék európai országként” – mondta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy sürgősen meg kell nyitni az „európai perspektívát”, mert az ukránok „szeretnék már látni a fényt az alagút végén”. A kívánság teljesülése „hihetetlen lökést adna a reformfolyamatnak” – mondta Pavlo Klimkin.

Kijev a vízummentesség megadására is ígéretet vár a rigai csúcstalálkozótól, hogy az ukránok 2016-tól szabadon beutazhassanak az EU-ba. A vízummentesség „nem indítana migrációs hullámot az EU felé”, viszont megadná azt az érzést az ukrán állampolgároknak, hogy „Európához tartoznak” – hangsúlyozta Klimkin.

Az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött keleti térségekről szólva elmondta, hogy a „terroristák” egyre újabb kiképzőtáborokat és logisztikai központokat építenek ki, továbbra is kapnak fegyvert és lőszert Oroszországból, és több ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna területén. A napokban elfogott és terrorizmussal gyanúsított két orosz katonáról azt mondta, hogy miután ukrán fogságba estek, „az oroszok megpróbálták meggyilkolni őket”.

Pavlo Klimkin szerint az ukrán fél maradéktalanul betartja a válság békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokat, de a szakadárok miatt a Donyec-medence számos részén az erőszak elszabadulásával fenyegető helyzet alakult ki, és a szakadárok támadásra készülnek Mariupolnál, az Oroszország által bekebelezett Krím-félsziget közelsége miatt stratégiai jelentőségű kikötővárosnál. „Azzal számolunk, hogy bármikor elindulhat a támadás, de az ukrán alakulatok felkészültek erre” – mondta az ukrán külügyminiszter.

Az EU 2009-ben indította el a keleti partnerség kezdeményezést, azzal a céllal, hogy támogassa az érintett országok – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova és a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseit.

Az EU soros elnöksége, Lettország fővárosában csütörtök este kezdődő találkozó a negyedik keleti partnerségi csúcs. Az értekezleten elsősorban az ukrajnai helyzetről és az EU, Ukrajna és Oroszország egymáshoz való viszonyáról lesz szó.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében kiemelte, hogy a német álláspont szerint a keleti partnerségi program nem a bővítési politika eszköze, és nem irányul senki ellen, „különösen nem Oroszország ellen”.

Ugyanakkor senkinek nincs joga megakadályozni bármely országot abban, hogy közeledjék az EU-hoz – hangsúlyozta a kancellár, ismételten elítélve a Krím félsziget „nemzetközi jogot sértő” orosz bekebelezését és Ukrajna keleti térségének destabilizálását.