2015. június 22., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Paulina – a Paula továbbképzése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Tanulj, keresd a fényt, de másik szemed az örökmécsesen legyen! Hallgasd a tudósokat, de csak az egyik füleddel! Írj, de csak az egyik kezeddel, a másikkal fogd Isten kezét, mint gyermek az apjáét.”

André-Marie Ampere

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939a48-2a0d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Uray Tivadar, Stariel (Munkács, 1895. november 9. – Budapest, 1962. jún. 22.). Színész, Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész. Reáliskoláit Aradon végezte. Az orvosi fakultást hagyta ott a színiiskola kedvéért. 1916-ban a Belvárosi, 1917-ben a Nemzeti, 1918-ban a Magyar Színház szerződtette. 1923-ban szerződött vissza a Nemzeti Színházba. 1939-40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt.  1945 után a Madách Színházban játszott. Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művész volt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         II. András kibocsátja az erdélyi német telepesek kiváltságait rögzítő Andreanumot (1224). Ez a világ első autonómia-törvénye.

–         Pest városi tanácsa elrendelte, hogy a Váci utcai háztulajdonosok házaik előtt egy öl szélességben kövezzék le a járdát (1700)

–         Weöres Sándor költő, műfordító születése (1913). Rendkívüli formaművész, a magyar versforma megújítója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79a48-2a0d”][vc_column_text]GYÖKÉR ÉS GYÜMÖLCS

„… gyümölcséről lehet megismerni a fát.” (Máté 12:33)

Benjamin Franklin egy levélben ezt írta George Whitefieldnek, a nagy ébredés vezéregyéniségének: „Csak úgy tudom kimutatni hálámat Isten sok kegyelméért, ha kész vagyok segíteni az ő többi gyermekének, az én testvéreimnek. Mert úgy gondolom, hogy a köszönetek és dicséretek, még ha hetente ismétlik is, nem mentesítenek igazi kötelezettségeink alól, melyekkel egymásnak, s még kevésbé azok alól, melyekkel Teremtőnknek tartozunk. Ebből láthatja, mi a véleményem a jó cselekedetekről, bár távol álljon tőlem, hogy azt várjam, ezekkel kiérdemelhetem a mennyet. Mennyországon a boldogság állapotát értjük, mely mértékben végtelen és időtartamban örökkévaló. Semmit sem tehetek azért, hogy ilyen jutalmat megérdemeljek… Nagy szükség van tehát a világban hitre, melyről ön beszél. Nem szeretném, ha elapadna vagy bárkiben is csökkenne. Azt azonban kívánnám, ha termékenyebb lenne jó cselekedetekben, jó tettekben, jótékonyságban, könyörületességben, közösségi szellemben; nem csupán az ünnepek megtartásában, igehirdetések elmondásában és meghallgatásában; istentiszteletek tartásában, vagy hosszú, cirkalmas és hízelgéssel telerakott imákban. Istent imádni kötelességünk; prédikációkat mondani és hallgatni hasznos, de ha az emberek megelégszenek a prédikációhallgatással és imádkozással, mint ahogy túlságosan sokan, az olyan, mintha egy fa nagyra tartaná magát azért, mert öntözik, és mert levelei nőnek, bár sohasem hoz gyümölcsöt.” Amikor arra összpontosítunk, hogy a kegyelem általi üdvösséget hirdetjük, mely nem érdemelhető ki jócselekedetekkel, ne feledjük, hogy az üdvözítő hit mindig megtermi a jó cselekedeteket is! Az üdvösség gyökere a hit. A jóság és áldozatkészség cselekedetei pedig üdvösségünk gyümölcse – márpedig a fákat a gyümölcseikről lehet megismerni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29a48-2a0d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Fisher Szent János püspök és Mórus Szent Tamás vértanú

Fisher János 1469-ben született, hittudományt az angliai Cambridge-ben tanult, és pappá szentelték. Később püspök lett (Rochester), szigorú életet élt, kiváló lelkipásztor, híveit gyakran látogatta. Kora tévedései ellen több művet írt.

Morus Tamás 1477-ben született, Oxfordban tanult. Házasságot kötött, melyből egy fiú és három lány született. A királyi udvarban a kancellári tisztet töltötte be. Az állam helyes kormányzásáról szóló és a vallás védelmét szolgáló műveket írt.

Mindkettőjüket lefejezték 1535-ben, VIII. Henrik király parancsára, akinek ellene mondtak házasságának felbontása kérdésében és nem ismerték el az angol egyház fejének a római pápa helyett.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]