XX. Tiszacsomai Honfoglalási Emlékünnepség

Június 21-én XX. alkalommal szervezte meg Honfoglalási Emlékünnepségét a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és Tiszacsomai Alapszervezete.
A megnyitón elsőként Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, hogy honfoglaló őseink a magyarság legnagyobb vállalkozását hajtották végre a Kárpát-medencébe való betelepedésükkel, hisz itt hont foglaltak és hazát szereztek.
Kozma Péter, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az új haza elfoglalása előtt a hét magyar törzs vérszerződést kötött, Árpád személyében fejedelmet választott magának. Az Etelközben megkötött vérszerződés mindannyiunk felelősségét jelenti, hiszen nem csupán a hét vezér, hanem az összmagyarság kötött szövetséget egymással. Ez a szövetség így nemzeti önazonosságunk, hazaszeretetünk és hazánk védelmének alapja. Az, hogy népünk az elmúlt 1100 évben a sok viszontagság ellenére is megmaradt, s nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, összetartozásunkat mutatja. Az isteni gondviselésnek köszönhetően pedig a gondterhes időkben is leküzdöttük a veszélyeket, tanújelét adva ezzel annak az életerőnek és államfenntartó képességnek, amellyel a magyarság rendelkezik.

Dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke köszöntőjében arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy bár a történelmi tények meghazudtolásával számtalanszor próbálták már bizonyítani, hogy nincsenek gyökereink e földön, olyan emlékhelyeink, mint a tiszacsomai emlékpark vagy éppen a vereckei emlékmű 1100 éves múltunk bizonyítékai. A kárpátaljai magyarság sorsának jelenleg egyik legnehezebb időszakát éli meg a háborús helyzet és a gazdasági válság miatt, de a honfoglalás és az államalapítás emlékezete erőt adhat számunkra, hiszen azt mutatja, hogy a magyarság a legnehezebb körülmények között is meg tudott és meg is akart maradni szülőföldjén.
Levcsenkó Róbert görögkatolikus espereshelyettes köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy büszkének kell lennünk szülőföldünkre, Kárpátaljára, s ezen kívül bízni kell az Úrban, s mindig hinni. Dávid Árpád református lelkipásztor Mózes első könyvéből idézte Isten Jákobhoz intézett szavait: „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.” Erre az igére bátran hagyatkozhat a kárpátaljai és az összmagyarság.
A köszöntők elhangzását követően a jelenlévők elhelyezték koszorúikat Szent István király és Árpád fejedelem szobrai előtt. Majd kezdetét vette a kulturális program. Peres Dóra az eseményen énekkel, a mezőgecsei Kékviola néptánccsoport, a Tiszacsomai Kultúrház Bokréta hagyományőrző csoportja és a Kokas Banda különböző tájegységek táncaival lépett fel. A Nagymuzsalyi Tárogató Hagyományőrző Csoport pedig Az én hazám csendes – pentaton ének c. zenés-verses összeállítással emlékezett a honfoglalásra.
A kulturális program mellett az érdeklődők kipróbálhatták a lovaglást, az íjászkodást, a szövést, pásztorbotkészítést. Továbbá lehetett kézműveskedni, hajfonatot készíttetni is.
Az emlékünnepség keretében adták át az ugyanezen a napon megrendezett Árpád-kupa okleveleit és nyereményeit is a győztesek számára. A kupán az ifiknél Tiszacsoma végzett az első helyen. A torna legjobb játékosa Varju Patrik, a legjobb kapus pedig Balogh Krisztián lett. Különdíjat kapott a torna egyetlen leány játékosa, Nagy Barbara. Az öregfiúknál Nagydobrony csapata végzett az élen. A torna legjobb játékosa ebben a korcsoportban a nagydobronyi Hidi Béla lett, a legjobb kapus címet pedig a nagydobronyiak 62 esztendős hálóőre, Molnár Öcsi érdemelte ki.

Espán Margaréta