„Növekedési pályán a magyar gazdaság, működnek a reformok”

Növekedési pályán a magyar gazdaság, működnek a reformok, a konszolidáció lezárult, az a kérdés, a növekedést hogyan lehet stabilabbá tenni, mostantól ezen kell dolgozni – mondta Varga Mihály az erdélyi Tusnádfürdőn csütörtökön rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A nemzetgazdasági miniszter felidézte: 2010-ben, amikor a jelenlegi kormány elkezdte működését, a tíz legkockázatosabb ország között szerepelt Magyarország Görögországgal együtt, „egy csőd előtt álló ország voltunk”. Magyarország ma már fényévekre van Görögországtól, amely jelenleg is lélegeztetőgépen van. Be kellene vallaniuk az unió tagjainak és a külső finanszírozóknak is, hogy csődben van, amit saját maga nem tud kezelni – mondta a tárcavezető.

Magyarország ezzel szemben a 2008-ban felvett IMF-hitelt, a több mint 7 milliárd eurót visszafizette. Az Európai Bizottságtól felvett több mint 5,5 milliárdból 4 milliárdot törlesztett, a maradékot jövőre, és „aztán nekik is megköszönjük a segítséget” – közölte.

Elmondta, az államháztartás egyensúlyba került, évek óta három százalék alatti a hiány, az adósságszint négy éve folyamatosan csökken. Görögország után Magyarország tudta a legnagyobb mértékben csökkenteni az adósság szintjét, bár ez az előbbin nem segített – fejtette ki.

Kitért arra is: az észak-erdélyi autópálya megvalósulása elemi érdek, ezt szorgalmazzák minden fórumon. A magyar-román gazdasági kapcsolatok ugyanakkor lehetnének élénkebbek is, jelenleg 4,4 százaléka zajlik a magyar külkereskedelemnek a két állam között – mutatott rá.

Értékelése szerint Európa reménye ma Közép-Európában van, sokkal dinamikusabban nő a térség, mint a nyugati régió.

Megállapította: minden régióbeli országnak szoros kapcsolata van az unióval, amelynek a gazdasági motorja Németország. Ez a magyar gazdasági teljesítményt is alapvetően befolyásolja, szoros kapcsolatban van a német gazdasággal.

Kiemelt jelentőségű lesz a járműipar a jövőben is – jegyezte meg a miniszter, aki szerint a technológiai forradalomra minden országnak figyelnie kell, mert megállíthatatlan.

Egyetértett azzal: az állami szolgáltatások minőségét tekintve Közép-Európának sokat kell még tennie.

Varga Mihály kitért arra is: a kutatás-fejlesztést a közép-európai régióban kell tartani, ez a terület dinamikusan fejlődik, s van még potenciál a régióban.

Értékelése szerint a jelenlegi bérszínvonal folyamatos agyelszívást jelent, hosszú távon nem tartható, hogy kiképezik a fiatalokat, akik aztán elmennek Nyugat-Európába munkát vállalni. A bérfelzárkóztatás az, amivel ezt a folyamatot mérsékelni lehet – rögzítette a miniszter.

Kérdésre azt mondta: hosszú távon fontos, hogy az európai erőforrásokhoz Oroszország csatlakozni tudjon, s elemi érdek, hogy az orosz-ukrán konfliktus rendeződjön és a piacokat vissza tudják szerezni. Azzal, hogy Kína egyre közelebb kerül az energiaforrásokhoz, Európa versenyhátrányt szenvedett.

Szebeny Botond, az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének elnöke rámutatott: a postai szolgáltatók minden ország gazdasági életében különleges szerepet játszanak, az 52 tagszerv alkalmazotti létszáma 2 millió összességében. A postai szektor átérzi a gazdasági ciklusok minden változását – értékelt. Kitért arra is: a közép-kelet európai régióban az elektronikus kereskedelem fejlődése eléri a 20-30 százalékot éves szinten, miközben Nyugat-Európában 10 százalékos. Szerinte a régióban a hagyományosan magasnak tartott magyar adósságállomány már nem is annyira tekinthető magasnak, látva például a horvát helyzetet. Meglátása szerint a javuló gazdasági adatok optimizmusra adnak okot. Az európai döntéshozatalba való bekapcsolódáskor ugyanakkor nagyobb bátorságot szorgalmazott.

Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója arról beszélt, hogy Szlovákia az egyedüli a V4 államai közül amelyik az eurózóna tagja. Az elmúlt időszakban ugyanakkor ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az eurozóna tagjaként is csődbe juthat egy ország, ezt látják Görögországnál. Rámutatott: a kialakult helyzet alapvetően gazdasági okokból fakad, de azt politikai eszközökkel próbálják megoldani. Értékelése szerint Közép-Európa meg akar felelni az európai elvárásoknak, s a régió óriási lehetősége Európának. Hozzátette: az oktatásba többet és hatékonyabban kellene befektetni. Kitért arra is: a beruházások arányának tíz százalékkal kellene bővülnie a további gazdasági növekedéshez, és fontos az, hogy a bürokrácia minél kisebb legyen.

Lőcsei Tamás, PricewaterhouseCoopers üzletágvezetője szerint az unió lassú, reaktív politikája nem biztos, hogy célravezető, különösen Kína és India cselekvési gyorsaságával szemben. Kiemelte: a magyar vezérigazgatók – ha óvatosan is – de alapvetően hisznek Magyarország és a régió növekedésében. Olyan adórendszert szeretnének, amely nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, és prioritásként jelölik meg a képzett és rugalmas munkaerőt.

Lőcsei Tamás előremutatónak tartotta a személyi jövedelemadó kulcsának mértékét, szerinte „akciókat” lehetne még megvalósítani a társadalombiztosítási járuléknál, amely nemzetközi összevetésben is magas. Kitért még arra is: a befektetési vonzóság szempontjából regionális versenyben van az ország, és sok tényezőtől függ, hogy egy vállalat végül melyik országban fektet be. Ezeket a befektetési döntéseket az ukrán helyzet most rendkívül negatívan befolyásolja – rögzítette.