A magas koleszterinszint veszélyei

Koleszterinszintünk jelentős hatással van életminőségünkre, hiszen jelentős mértékben ezen anyagtól függ szervezetünk „motorjának”, vagyis szívünknek, továbbá tudatunk otthonának, agyunknak az egészsége.

De mi is a koleszterin, milyen szerepet tölt be szervezetünk működésében, milyen az egészséges koleszterinszint, s mit tehetünk ennek biztosításáért? A kérdéskört dr. Szidej Éva, a Nagyszőlősi Járási Kórház belgyógyásza világítja meg.
– A magas koleszterinszint az ún. civilizációs betegségek közé tartozik – fejti ki a doktornő. – Maga a koleszterin zsírszerű anyag, mely nagy szerepet játszik a szervezet működésében, létfontosságú funkciókat tölt be. Energiát ad, tápanyagként szolgál egyes sejtek felépítésében és működésükben, emellett egyes hormonok és vitaminok alkotórésze. Ha azonban a koleszterinszint tartósan megnövekszik, és hosszabb ideig magas szinten marad, akkor érelmeszesedést okozhat, s ezáltal komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. Ahhoz, hogy a magas koleszterinszintet kiszűrjük vagy megelőzzük, elegendő minden évben rutin vérvizsgálatot végeztetni, megméretni a koleszterinszintet. Ideális esetben, alacsony kockázatú pácienseknél ez a szint nem több, mint 5,2 millimol/liter. Akiknek magas a koleszterinszintjük, azok veszélyeztetett csoportúaknak minősülnek, esetükben fennáll a szívinfarktus vagy a stroke – a köznyelvben: szélütés – veszélye.
– Mi idézheti elő a koleszterin szintjének a megemelkedését, és mit lehet tenni e szint normalizálásáért?
– Az okok közé tartozik a genetikai hajlam, emellett egyes anyagcsere-betegségek, a túlsúly, az elhízás, a menopauza, különböző hormonális zavarok is kiválthatják, de az esetek nagy többségében a helytelen, egészségtelen táplálkozás idézi elő. Ebben az esetben a helyes étrenddel is be tudjuk állítani a megfelelő szintet. Mérsékelni kell az állati eredetű ételek fogyasztását. Célszerű sok zöldséget és gyümölcsöt ennünk, előnyben kell részesítenünk a szárnyasok húsát, a borjúhúst, a pisztrángot, a lazacot, a mogyorót. Így növeljük a hasznos, ún. könnyű koleszterin arányát. Fehér liszt helyett válasszuk a teljes kiőrlésű lisztet, a tej és a tejtermékek esetében pedig az alacsony zsírtartalmúakat. Ha nincs ellenjavallat, akkor kerüljük a májat, a velőt, egyéb belsőségeket, a baromfi bőrét, valamint a vajat, a tejszínt és a tojássárgáját. Nagyon fontos, hogy igyunk sok folyadékot, napi 2–2,5 litert, általában 20 kg testsúlyra kell számítani 1 liter folyadékot.
A diéta szükségességét és időtartamát célszerű orvossal egyeztetni, aki figyelemmel kíséri a páciens állapotát, és ha kell, akkor gyógyszeres kezelést alkalmaz. Több mozgásra van szükség, időnkbe iktathatunk például napi húsz perces sétát, kerékpározhatunk, úszhatunk stb. Az egészséges életmóddal, a rendszeres szűrésekkel csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Lajos Mihály