2015. augusztus 23., vasárnap
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Bence – latin eredetű; jelentése: győztes.
Szidónia – föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Túlságosan beleveszünk a nehézségeinkbe. Majdnem teljesen képtelenek vagyunk arra, hogy elválasszuk a kis problémákat a nagyoktól.”
Frank Herbert
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9371b1-4133″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Megrendezték az I. református világtalálkozót Debrecenben (1938)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-771b1-4133″][vc_column_text]FIGYELNEK
„Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben” (Titusz 2:7)
Az egyik kerületet elborította a füst, 18 ember meghalt, és 850-et letartóztatta utcai zavargás miatt. Jon Walker így ír az esetről: „Apám, az egyik kormányhatóság különleges ügynöke, mellettem ült, amikor a televízióban néztem az erőszakos megnyilvánulásokat. Csak úgy mellékesen megjegyezte: »Amúgy ma pont ide vagyok beosztva.« »Miért mész oda? Mondd, hogy nem tudsz menni… kérd át magad máshová!« – mondtam. Rám nézett, és így szólt: »Miért ne mennék? Ez a dolgom.«” Walker így folytatja: „Ez afféle ráébredős pillanat volt számomra. Hát persze, hogy megy. Teljesíti a kötelességét. Vállalta, hogy ott lesz, ahol lennie kell, bármilyenek is a körülmények. Ugyanígy repült el a hidegháború idején is felderítő küldetésre… ugyanígy készített képeket a kubai rakétakilövő állomásokról… ugyanígy állt mellettem éjjel-nappal egész életében. Abban a pillanatban megértettem életpéldáját. Megértettem, mennyire fontos vállalni a kötelességet a nehézségek ellenére is, akkor is, ha józan ésszel felfoghatatlanak tűnik. Apám többet mondott azzal, ami tett, mint azzal, mait mondott. Példája megmutatta, hogyan működik Isten egy ember életében.” Kérdés: Mi lenne, ha az emberek a példádat követnék a tanácsaid helyett, amikor munkaerkörcsről, internet használatáról, becsületes üzletvezetésről van szó, vagy arról, hogyan bánsz családoddal? Légy őszinte! Pál mindannyiunk elé kihívást állít: ” légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban” (1Timóteus 4:12). Titusznak ezt mondta:” te magad légy példaképük a jó cselekedetben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot” (Titusz 2:7). Ha azt gondolod, hogy ez nagy feladatnak tűnik – nos, igazad van. De „az ő Jézus Krisztus isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és kegyességre való” (2Péter 1:3). Vele teljesíthető ez a nagy feladat.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-271b1-4133″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Limai Szent Róza
1586. áprilisában született a perui Limában. Eredeti neve „Isabel de Flores” volt, édesanyja csak később, bérmáláskor, 1597-ben adta neki a Rózsa nevet, mert olyan szépnek látták a bölcsőben, mint egy kinyílt szép rózsát. Szépsége miatt kicsit el is kényeztették szülei, annak ellenére, hogy a nagy család miatt (11 gyermek) meglehetősen elszegényedtek. A szép lányt szerették volna előkelően férjhez adni, de ő máskép gondolkodott, „Jézus menyasszonya” szeretett volna lenni. Szeretett volna a szegényeken is segíteni, meg a családját is szolgálni.
Sok szidást és bántalmat kellett elviselnie. Már családjában elkezdte komolyabban gyakorolni az erényeket. Fiatal korától életét az imádságnak, vezeklésnek, a tisztaságnak és a boldogságos Szűz tiszteletének szentelte. Kertjükben kis kunyhó állt, ott elmélkedett, imádkozott és szemlélődött napi 12 órán keresztül is. Vallási gyakorlatait kézi munkával váltogatta, a kertet gondozta. Az eladott termékekért kapott pénzzel szüleit támogatta.
1606. augusztus 10-én Szent Domonkos harmadrendjének lett a tagja. A rendben felvette a „Szűz Máriáról nevezett” jelzőt, pontosabban a „Rosa de Santa Maria” nevet. Lelki kínok is gyötörték, rokonai is üldözték, az Egyház részéről is bizalmatlanság fogadta. A megpróbáltatásokat türelemmel viselte, sőt egyenesen kereste. Jelentős eredménnyel haladt előre a bűnbánat és a misztikus elmélkedés útján. Haláláig megőrizte vidámságát, énekes kedvét és természet szeretetét.
Három művet alkotott ebben a térben és időben messzi világban. Ő alapította az első kolostort Délamerikában, szemlélődő rendek számára. Elkészítette a terveket, kijelölte a megfelelő helyet, megszerezte a szükséges pénzt. Ő ebbe a kolostorba nem vonulhatott el, az halála után csak 1623-ban nyílt meg. Később cellája köré, melyben elhunyt felépült Lima második női kolostora is.
Másik nagy műve volt a szegények állandó szolgálata. A harmadik műve a misszió volt. Mint nő nem is gondolhatott arra, hogy elmenjen a legvadabb és legeldugottabb tartományokba az indiánok megtérítéséért. De lelkesen gondolt és imádkozott a hőslelkű misszionáriusokért. Őszintén szerette a vad és kegyetlen indiánokat, akikről Chilében élő fivére révén hallott.
Hosszú, sok fájdalommal teli haláltusát vívott az utolsó hetekben. A legnagyobb kínok dacára is örömmel készült a halálra. 1617. augusztus 24-én Limában halt meg, korán, 32 éves korában. 1668. február 12-én IX. Kelemen pápa boldoggá avatta. Lima védőszentjének nyilvánították 1669-ben, 1670-ben pedig egész Nyugat-India és a Fülöp szigetek védőszentjévé. X. Kelemen pápa avatta szentté 1671. április 12-én. Földi maradványai a limai domonkosoknál nyugszanak. Ő Délamerika, Peru első szentje. Limában az Ő tiszteletére épült Peru legnagyobb emlékműve.
Példája: Szeress minden embert: szegényt, színesbőrűt, beteget, ellenséget is!
bacskaplebania.hu
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]