2015. szeptember 13., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Kornél – latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]

„Nem azt állítom, hogy mindent túl lehet élni. Csak azt, hogy mindent túl lehet élni, kivéve azt a bizonyos legutolsó dolgot.”

John Green

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93418f-74a1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Láng Mihály (Kálmánd, 1856. szeptember 13. –?, 1930. január 30.) Pedagógus, iskolaigazgató. Gimnáziumi tanulmányait Nagykárolyban, az elemi tanítóképzőt Szatmáron és Máramarosszigeten, a polgári tanítóképzőt Pesten végezte. Szatmárnémetiben, Pancsován és Kapuváron tanítóskodott, majd 1881-85-ben ő volt a nagyszőlősi polgári iskola első igazgatója. Később Nagyszebenben és Sepsiszentgyörgyön lett igazgató, végül az eperjesi kisded-óvónőintézet igazgatójává nevezték ki.  Cikkei jelentek meg a Néptanítók Lapjában, a máramarosszigeti Nevelésben, a Polgári Iskolában, a Kisdednevelésben, a Népművelőben, a Kolozsvárban, a Beregben és az Ugocsában. Több magyar nyelvtankönyvet írt idegenajkúak számára.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Vedres Márk szobrász (1870) klasszicizáló stílusa ellenére az avantgarde útját egyengette.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7418f-74a1″][vc_column_text]A DOLGOK VÁLTOZNAK, DE ISTEN NEM VÁLTOZIK!

„Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka.” (Prédikátor 5:18)

A Szentírásban száznál is több helyen olvashatjuk: „elmúlt”. Azért, mert az életben a legtöbb dolog múlandó. A dolgok változnak – de Isten nem változik! Ez a tudat segít átvészelni a nehéz időket, és segít abban is, hogy ne kapaszkodj mindenáron a jó időszakokba. Három fontos igazságot kell szem előtt tartanod: 1) Élvezd a mát! Minden nap ajándék. Salamon azt mondta: „Isten… megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka” (Prédikátor 5:18). Még ha törekszel is elérni valamilyen kitűzött célt, tanulj meg a jelenben élni! Ne tedd várólistára örömödet, és ne engedd kicsusszanni kezed közül, míg valami következő nagy eseményre vársz! 2) Tanuld meg értékelni a kis dolgokat! Ott vannak körülöttünk mindenhol: egy jó barát szeretete, egy kedves cselekedet, egy friss meglátás, egy pihentető, nyugodt éjszaka, gyermeked mosolygó arca. Ha értékeled, amid van, az megsokszorozódik. Ha hálás vagy a kis dolgokért, Isten többet is fog adni, amit értékelhetsz (ld. Máté 25:23). 3) Minden vég egy új kezdetet hoz. Két mítoszt sohasem szabadna elhinned. Az első az „örökké” mítosza, ami azt állítja, hogy helyzeted mindig ilyen rossz marad. A másik a „soha” mítosz, amely azt mondja, hogy ha a dolgok még ennél is rosszabbra fordulnak, akkor soha nem fogsz tudni megbirkózni velük. Mindkettő az igazság eltorzítása. Isten Igéje azt mondja, hogy minden elmúlik. Amíg pedig végigéled, Isten ígéri, hogy „megerősítlek, meg is segítlek” (Ézsaiás 41:10). Igen, ez a vég egy új kezdetet fog hozni, csak bízz továbbra is Istenben!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2418f-74a1″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Aranyszájú Szent János

A nagy tanító, a nagy prédikátor. 344 és 349 között Antiochiában született, előkelő családja révén kitünő nevelést kapott. Magasrangú katonatiszt apját korán elvesztette. Anyja nem kötött új házasságot, csakhogy teljesen fia nevelésének szentelhesse magát. János 18 évesen keresztelkedett meg. Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után aszketikus életet élt, remeteségben akart élni, bár püspökké szerette volna tenni az antiochiai pátriárka. Itt, az antiochiai hegyek közt megírta „A papságról” című híres művét arról a papi eszményről, amit ő szeretett volna szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.

Öt évi ima, Szentírás-tanulmányozás, vezeklés és elmélkedés után egészsége megromlott, vissza kellett térnie a városba. Itt diakonussá szentelik, majd hat év múlva, 386-ban pappá szentelték, nagyhatású szónok lett, nyelve kristálytiszta görög nyelv volt. Világosan fejtette ki az igazságot, szebbnél szebb képeket és hasonlatokat alkalmazott. Az új adókivetések hírére a nép lázadozását sikerült bűnbánatra fordítania és a császár kegyelmét is sikerült kieszközölnie.

A császár csellel 397-ben konstantinápoly püspökévé, pátriárkájává tette. Konstantinápolyban is szigorú beszédeiben az erkölcs pontos szabályozására törekedett, szembeszállt a császári fényűzéssel, szót emelt az igazságtalanságok ellen. Emiatt a féltékeny előkelők 403-ban megfosztották főpapi székétől és kétszer is száműzték Kis-Örményországba. A viszontagságoktól elcsigázva Kománában (Pontusz) a Fekete-tenger mellett halt meg 407. szeptember 14-én.

Holttestét 438-ban átvitték Konstantinápolyba. Ezer bárka vett részt az ünnepi ceremóniában, és a gyermekei azoknak, akik száműzetésbe küldték, vagy küldették.

Példája: Mindenkor a legtökéletesebben végezd feladatodat!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]