2015. szeptember 20., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Friderika – német eredetű; jelentése: béke + hatalom.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Egy optimista láthatja a fényt ott is, ahol nincs, de miért kell a pesszimistának mindig odafutnia, hogy eloltsa?”

René Descartes

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935049-8eea”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Pálmay Ilka, Petráss Ilona (Ungvár, 1859. szeptember 21. – Budapest, 1945. február 17.) Színésznő, operettprimadonna, író. Kassán kezdte pályafutását, majd Eperjesre került, de játszott Kecskeméten és Szatmáron is. 1871-ben a Népszínházban lépett fel  Csepreghy Sárga csikójában, innen Kolozsvárra szerződött, s csak 1881-ben tért vissza a Népszínházba. 1910-ben a Népszínház örökös tagja lett. Igazi nagy primadonna lett, nagy sikerrel vendégszerepelt Európa nagyvárosaiban: Bécsben, Prágában, Berlinben, Londonban és Amerikában. 1928-ban visszavonult a színpadtól.  Első férje, Szigligeti József Szigligeti Ede fia volt, másodszor Kinsky Jenő grófhoz ment feleségül.

Költeményei Fájó szívből címen 1884-ben jelentek meg. Emlékiratait magyarul és németül is kiadta. Játszott néhány osztrák némafilmben is, köztük a Johan Strauss című filmösszeállításban (1913), a Denevér Orlovszky hercegének szerepében.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Tamási Áron erdélyi író születése (1897). Írásművészete a népi irodalom igézetében fogant epika líraibb hangú változata.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75049-8eea”][vc_column_text]IRIGY VAGY?

„A szelíd szív a testnek élete; az irigység pedig a csontoknak rothadása.” (Példabeszédek 14:30 Károli)

A keresztyén pedagógus, Henrietta Mears mondta: „Annak az embernek, aki azzal van elfoglalva, hogy segítsen az alatta lévőkön, nem lesz ideje arra, hogy irigykedjen azokra, akik fölötte állnak.” Doktor Seuss sok száz történetet írt gyerekeknek. Egyike a leghíresebbeknek a Grincs-ről szól, aki olyan irigy kezd lenni másokra, hogy össze-vissza harapdálja saját magát. Ezt teszi az irigység. Mások felé irányul, de végül saját magát emészti fel az ember. Isten megáldotta Saul királyt, kiemelte az ismeretlenségből, és Izráel trónjára ültette. De amikor Dávid legyőzte Góliátot, és a nép rajongott érte, Saul bizonytalannak és fenyegetettnek kezdte érezni magát. Ahelyett, hogy örült volna, hogy Isten elküldte Dávidot segítségére, neheztelni kezdett, és „ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra” (1Sámuel 18:9). A Biblia azt írja, hogy a „szelíd szív a testnek élete; az irigység pedig a csontoknak rothadása” (Példabeszédek 14:30 Károli). Az irigység olyan, mint a rosszindulatú daganat; ha nem fékezik meg, minden kapcsolatodat tönkre tudja tenni. Megmérgezi hozzáállásodat azáltal, hogy arra késztet, másokhoz hasonlítgasd magadat. Megfoszt az örömtől és az elégedettségtől. Hálátlanná és önzővé válsz. Rávesz, hogy azt feltételezd, Isten forrásai elegendőek ahhoz, hogy ha másokat megáld, még neked is maradjon. Saul irigysége a trónjába került. Elvesztette családját, az emberek megbecsülését, és végül az életét is. Ne engedd, hogy az irigység veled is ezt művelje! Bánd meg, mielőtt megakadályozza, hogy betöltsd rendeltetésedet! Isten mindannyiunkat gyermekeivé fogadott, amikor egyikünk sem érdemelte ezt meg. Így hát, amikor neheztelsz valaki más áldásaira, kérd Istent, emlékeztessen arra, milyen sokféleképpen megáldott akkor is, amikor nem érdemelted meg.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25049-8eea” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Kim Taegon Szent András és társai koreai vértanúk

Koreában is a vértanúk vére öntözte az első keresztény magvetést. Meghallották Jézus szavát, követték és teljesítették megbízatásukat. Koreában 1836 előtt papok nem voltak, világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Korea földjére.

Három nagy üldözés tört ki ellenük, 1839-ben, 1846-ban és 1866-ban. Az utóbbi során 103-an szenvedtek vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol volt. A többiek közül legtöbben világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]