A vakvezető című filmmel indult az Ukrán Filmnapok az Urániába
A klasszikus és a modern ukrán filmművészet néhány kiemelkedő alkotását láthatja a közönség Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban az Ukrán Filmnapok keretében, amely hétfőn délután A vakvezető című film vetítésével vette kezdetét.
Hosszú évek óta ez az első alkalom Budapesten, hogy a nemzeti ukrán filmművészet és filmgyártás problematikáját megismerheti a közönség – hangsúlyozta a filmnapok megnyitóján Forgács Iván filmtörténész.
Kiemelte: nagyon erős hagyományokat és értékeket hozott létre korábban a filmgyártásban a kijevi filmműhely, de a mostani rendezvény emellett az új, ukrán nemzeti filmművészetre is szeretné ráirányítani a figyelmet.
Pilip Illjenko, az Ukrán Állami Filmügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy a filmnapok keretében a magyar nézők is jobban megismerhetik a klasszikus és új ukrán filmművészetet és ezen keresztül az ukrán kultúrát is.
Hozzátette, hogy az ukrán filmművészet az utóbbi évtizedekben nagyon erős politikai nyomásnak volt kitéve, ezért az ukrán nézők egyre jobban keresik saját filmjeiket. Ennek az iránynak az egyik legjobb példája A vakvezető című film is, amely bemutatásakor Ukrajnában megdöntötte az akkoriban futó amerikai filmek nézettségét.
„A politikai események hatásaként jelentősen megnövekedett a dokumentumfilmek szerepe és fontossága is” – hangsúlyozta, utalva a kijevi Majdan téren tavaly februárban kirobbant kormányellenes összecsapásokban forgatott filmekre, amelyek a videomegosztó portálokon keresztül bejárták az egész világot.
Illjenko kiemelte: az ukrán film igyekszik visszatérni az underground létből, és a filmesek a nézők segítségével együtt dolgoznak azon, hogy létrehozzák azt a filmművészetet, amelyre az ukrán népnek szüksége van.
Ugyanerre mutatott rá Hennagyij Kofman, A vakvezető producere is, aki elmondta, hogy a Majdan téri események óta egy jelentős dokumentumfilmes hullám indult el Ukrajnában, amelynek segítségével egy „másik Ukrajnát” is meg tudnak mutatni a nemzetközi közönségnek.
Olesz Szanyin, a film rendezője szerint ez a forradalom nemcsak az utcákon, hanem az embereken belül is zajlik, a filmesek a közönséggel együtt harcolnak saját függetlenségükért. Mint mondta, A vakvezető is azért született, hogy bemutassa, a most zajló folyamatok nem először történnek meg az ukrán néppel.
A vakvezető sikerét nem várták, de azt akarták, hogy sokan lássák, hogy ne tűnhessenek el a történelmüknek azon momentumai, amelyeket „kihúztak a tankönyvekből” – tette hozzá.
A harmincas években játszódó, valós eseményeken alapuló történet főszereplője egy amerikai kisfiú, aki miután apja gyilkosság áldozata lesz, egy vak zenész segítségével megmenekül és elszegődik mellé vakvezetőnek. Veszélyes kalandokkal teli útjukat az ukrán történelem drámai eseményei szegélyezik.
A filmnapok keretében bemutatják továbbá az elsőfilmes Osztap Kosztyuk Éltető tűz című, három generáció történetét bemutató, az ukrán Kárpátokban élő hucul juhászokról szóló dokumentumfilmjét, de látható lesz az ukrán és a szovjet némafilmes korszak egyik legismertebb alkotása, Olekszandr Dovzsenko Föld című filmje is.
Viktoria Trofimenko lélektani drámája, a Fivérek – Az utolsó vallomás, amely a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a kritikusok díját, október 21-én lesz műsoron, másnap pedig Georgij Sztabovij Két nap című 1927-es némafilmje forog majd.
A filmnapokat csütörtökön Miroszlav Szlabospickij felnőtt nézőknek ajánlott thrillere, a 24 nemzetközi díjjal elismert A klán zárja.
A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással vetítik.